Nem tudják kigazdálkodni a hazai vendéglátóhelyek és szállodák a nyugat-európai színvonalú béreket, ezért a turizmusból az elmúlt években rengeteg szakember ment ki külföldre. Egy szobalány például itthon jobb helyeken is csupán nettó 170-180 ezer forintot vihet haza, külföldön viszont csaknem kétszer ennyit, 1000-1200 eurót kaphat. Ausztriában, Németországban és Angliában így ma akár 200 ezer magyar is dolgozhat az ágazatban – mondta érdeklődésünkre Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Szerinte ez az egyik fő oka a hazai turizmus-vendéglátásban évek óta erősödő munkaerőhiánynak. Azt, hogy pontosan hány ember hiányzik, arról nincsen pontos statisztika – már csak azért sem, mert az ágazatban még mindig igen jelentős a fekete foglalkoztatás.
A KSH adatai szerint az idei első negyedévben a teljes nemzetgazdaságban már több mint 80 ezer álláshely volt betöltetlen, ebből 2810 a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban. Ezek azonban csak a lejelentett hiányok. Flesch Tamás szerint valójában minimum 10 ezren hiányoznak az ágazatból, a nyári szezon kezdetén pedig még ennél is több embert keresnek. A legnagyobb hiány szobalányokból van, hiszen ezt a munkát kevéssé fizetik meg, így azután a lehetséges jelöltek külföldön vagy éppen itthon, de más ágazatokban helyezkednek el. A turizmus amúgy is folyamatos versenyben van a kereskedelemmel a munkaerőért: a szakképzettséget nem igénylő munkákat a dolgozók ott vállalják el, ahol éppen többet fizetnek érte. A másik komoly kihívást a jó szakácsok megtalálása jelenti. Ha egy ügyetlen, de kedves pincér viszi ki az ételt, abból még nem lesz probléma, de ha a szakács nem tud jól főzni, abból már igen – jelezte Flesch Tamás, hogy bizonyos munkakörökben nem lehet lejjebb adni az elvárásokat.
A vendéglátásban tavaly már 5 százalékra csökkentette a kormány az áfát - igaz, egyúttal bevezették a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást is -, mégpedig azzal a céllal, hogy a visszamaradt pénzből emeljék a béreket. Flesch Tamás szerint ez részben meg is történt: a kisebb vendéglőkben kevésbé, de a szállodák éttermeiben érezhetően nőttek a fizetések. Nagyjából fele-fele arányban béremelésre, illetve fejlesztésekre fordították a kedvezményt.
A KSH adatai szerint egy év alatt csaknem 14 százalékkal emelkedtek a bérek a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás ágazatban. Ám ez az idén márciusban még mindig csupán nettó 156 ezer forintot jelentett, ami csaknem 100 ezer forinttal marad el a nettó átlagkeresettől. Ezek a számok persze valószínűleg nem a valóságot tükrözik, hiszen a vendéglátásban a fizetések jelentős részét még mindig zsebbe fizetik. Flesch Tamás szerint egy felszolgáló ma már 300 ezer forintot is megkeres, a szakácsok 300-500 ezer forintot visznek haza. A Balatonnál ennél sokkal többet kell fizetni, hiszen az alig hat hetes szezonra még nehezebb munkaerőt találni.
Ezek a bérek ugyanakkor még mindig messze elmaradnak a nyugat-európai fizetésektől. A kormány nemrég úgy döntött: jövőre a szálláshely-szolgáltatások 18 százalékos áfáját is 5 százalékra csökkenti. Flesch Tamás bízik abban, hogy ebből ismét jut majd bérfejlesztésre. Úgy vélte: az idei év munkaerő tekintetében ismét nagyon nehéz lesz, ugyanakkor középvezetőtől fölfelé már kezdenek hazajönni külföldről a szakemberek.
