A világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani.
A legnagyobb környezetterhelést az energiafogyasztásunk jelenti, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk. Ez teszi ki az ország lábnyomának közel kétharmadát – ez olyan erdőterületet jelent, amely ahhoz szükséges, hogy a kibocsátott üvegházhatasú gázokat elnyelje. Jókora részt foglal el emellett az élelmezésünk, amely a lábnyomunk egyötödéért felelős. Ennek legfőbb oka a haszonállatok tartása, mivel számukra jelentős legelő- és gabonaterületet kell biztosítani - tette hozzá.
A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus 1-jére esett a túlfogyasztás világnapja, az év hátralévő részében a Föld csupán „hitelezte” erőforrásait az emberiség számára. Idén az európai túlfogyasztás napja május 10-ére esett és az országonkénti bontásból kiderült,
korábban, mint tavaly, akkor ugyanis még június 20-ára esett ez a nap.
Ez azt jelenti, hogy ha a világon mindenki olyan életmódot folytatna, mint a magyarok, akkor az emberiség fogyasztása június 14-én lépte volna át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni, és több mint 2,2 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják igényeinket.
Veszélyben a természeti kincsek
A túlzott fogyasztás következményeként a Föld természeti értékei veszélybe kerülnek. Magyarországon a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának jó az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, ezáltal a biológiai sokféleség is nagymértékben csökkent. A bolygó és közvetlen környezetünk egészségétől azonban az ember léte is függ: globálisan a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra, többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában.
Az országonkénti lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. Őket követi a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.), Bahrein (március 10.) és Kuvait (március 11.). A lista másik végén vannak azok az országok, akik ennél sokkal jobban teljesítenek, és december közepe-vége felé érik el a túlfogyasztás napját: ilyen például Marokkó, Indonézia, Niger, Mianmar és Kirgizisztán. Persze vannak országok, amelyek ennyi idő alatt sem használják fel az egy évre elegendő erőforrásokat, például Eritrea, Burundi, a Kongói Köztársaság, Banglades vagy Madagaszkár.
A fenntarthatóságra mindenkinek törekednie kell: a kormányoknak, döntéshozóknak, vállalatoknak és az egyéneknek egyaránt. Magánemberként már kis lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük a Föld természeti értékeit - áll a szervezet közleményében.
„Húsfogyasztásunk mérséklése, az egyszer használatos műanyagok kiiktatása, a szezonális étkezés - olyan apró lépések, amelyek nem csökkentik a komfortérzetünket, de hosszú távon kedveznek a környezetünknek és a pénztárcánknak” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
