Ha lassan is, de kopik Tarlós István népszerűsége – derül ki a Népszava megbízásából készült Publicus-mérésből. A főpolgármestert 2018 decemberében még a budapestiek 59 százaléka tartotta alkalmasnak arra, hogy vezesse a várost, és képviselje érdekeit a kormány ellenében, most viszont a Publicus Intézet szerint már csupán 48 százalék gondolja ezt. A népszerűségvesztés egyik fő oka, hogy tavaly év végén a baloldali szavazók még több mint 10 százaléka vélte úgy, jó lenne, ha Tarlós maradna Budapest első embere. Ez a réteg mára eltűnt a regnáló főpolgármester szimpatizánsai közül – egy részük a politikatudatos bizonytalanokhoz ment át, egy részük pedig a baloldali jelöltek között találta meg favoritját.
Az előválasztás első fordulójában győztes Karácsony Gergelyről ma 46 százalék hiszi el, hogy sikerrel vezetné Budapestet, miközben decemberben ez az arány 41 százalék volt. A Publicus szerint a DK jelöltjét, Kálmán Olgát most 37 százalék tartja alkalmasnak a főváros irányítására, a Momentum favoritjában, Kerpel-Fronius Gáborban a budapestiek 26 százaléka bízik. A felmérés szerint a kormánypárti szavazók 11 százaléka véli úgy, hogy Karácsony Gergely nyeri az előválasztást, míg 44 százalék szerint Kálmán Olga a befutó.
A kutatásból kiderült, az ellenzéki szavazók számára a két legfontosabb szempont az, hogy Budapest következő főpolgármestere ki tudjon állni a Fidesz-kormánnyal szemben a városért (58 százalék), és legyen kellően kompromisszumkész (36 százalék). A bizonytalanok első számú kritériuma szintén a kormánnyal szembeni érdekérvényesítés (58 százalék), a második legfontosabb szempontjuk viszont a városvezetői tapasztalat (45 százalék). Meglepő módon az, hogy a főváros új első embere karizmatikus figura legyen, mindkét csoport esetében a legkevésbé volt lényeges. Márpedig ez a két kör dönti el a budapesti választást.
És itt van egy fontos ellentmondás. Miközben a főpolgármester-választáson az mérkőzik majd Tarlós Istvánnal, aki az ellenzéki jelöltek közül nyer, az előválasztás – a felmérés szerint – az elkötelezett, valóban aktív ellenzéki szavazók aktusa, vagyis a bizonytalanok kimaradnak a procedúrából.
Ez két dolgot eredményezhet. Az egyik, hogy az előválasztás sokkal szorosabb lesz, mint ami a főpolgármesteri-alkalmassági különbségekből következne – ugyanis most nem programok küzdenek, hanem a pártkötődés harcol az értékválasztással. (Példának okáért DK-szavazók majdnem kétharmada alkalmasnak tartja Karácsonyt főpolgármesternek, kérdés, hogy ezt Kálmán Olga színre lépése felülírja-e. Az mindenesetre a pártlogika erősödését mutatja, hogy míg a többi ellenzéki párt szavazói szinte teljes összefogást akarnak az önkormányzati választásokon, a DK-híveinek 30 százaléka jónak tartja, hogy sok formáció versenyez egymás ellenében.) A második probléma abból fakadhat, hogy a nem pártlogikán voksoló bizonytalanok egy kevéssé szimpatikus jelölt esetén passzívak maradhatnak főpolgármester-választás idején is, azaz nő Tarlós újrázásának az esélye.
Ezt mutatják a Publicus főpolgármester-választási modellek is – most a budapesti polgárok 59 százaléka állítja, hogy elmegy szavazni ősszel. Ha az az állítás, hogy Tarlóssal az „előválasztás győztese” mérkőzik, akkor a főpolgármester a voksok 28 százalékát kapná, riválisa pedig a szavazatok 21 százalékát. Ha viszont az általános megfogalmazás helyére Karácsony kerül, akkor ő már 26 százaléknyi voksra számíthatna, míg Tarlós 27 százalékra. A Kálmán Olga kontra Tarlós meccsen most 20-28 százalék lenne az eredmény, míg ha Kerpel-Fronius Gábor meccselne a jelenlegi főpolgármesterrel, akkor 15-28 százalék lenne a vége. A helyzetet árnyalja, hogy Puzsér Róbert függetlenként mindegyik modellben visz 4-6 százalékot, a liberálisok embere, Sermer Ádám is 1-2 százaléknyi voksot tudhatna magáénak.
