kiadatás;Hongkongi tüntetések;

- Csatát nyertek a hongkongi tüntetők, de háborút nem

Peking és Tajvan még nem kaphatja meg a kért bűnözőket és politikai menekülteket. Egyelőre.

Határozatlan időre felfüggesztették a nagy társadalmi ellenállást kiváltó kiadatási törvénytervezettel kapcsolatos minden munkát – jelentette be szombaton Carrie Lam hongkongi kormányzó. 

Mint fogalmazott, a kormány nyílt és alázatos lesz, elfogadja a kritikát, és nem akar határidőt szabni a megállapodásnak; a hongkongiak békés és nyugodt életet szeretnének, és egy felelős kormánynak a lehető legrövidebb időn belül helyre kell állítania a társadalom nyugalmát. Carrie Lam egyúttal bocsánatot kért azért, amiért - szavai szerint - kormánya nem tudta meggyőzni a közvéleményt a tervezet helyességéről, de

közölte, hogy nem vonta vissza az előterjesztést. "Újra megpróbáljuk, amint a körülmények lehetővé teszik" - szögezte le.

 A következő lépésekről azután döntenek, hogy konzultáltak a pártokkal - tette hozzá.

A Reuters hírügynökség értékelése szerint mégis ez az egyik legjelentősebb meghátrálás a különleges igazgatású kínai területen azóta, hogy a volt brit gyarmat 1997-ben visszakerült Peking fennhatósága alá, emlékeztet az MTI. 

Jogi kiskapu a kínai munkatáborokba

Mint lapunk korábban is írt róla, a kiadatási joggal kapcsolatos törvénymódosítást azért terjesztették be, mert egy bűnügy rávilágított a jelenlegi kiadatási törvények hiányosságaira.

Chan Tong-kai, egy 20 éves hongkongi férfi 2018 februárjában Tajvanon meggyilkolta a barátnőjét, miután megtudta, hogy a fiatal nő egy másik férfi gyermekét várja. A gyilkosság után Chan visszatért Hongkongba, és mivel Hongkong és Tajvan között nincs ilyen egyezmény, a tajvani hatóságok hiába kérték a férfi kiadatását. Hongkongban pedig csupán a barátnője bankkártyájának és értéktárgyainak ellopása miatt emelhettek vádat ellene. 

A törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki gyanúsítottakat, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. 

Ám ez nem csak a Chan Tong-kai esetéhez hasonló bűncselekményekre lenne igaz, hanem a Peking által üldözött ellenzéki politikusok, aktivisták, értelmiségek esetében is érvényesülne.

 A diktatórikus érdekeknek kiskaput nyitó tervezett miatt heves tüntetések voltak, amelyeken több összecsapás történt a rendőrökkel: az elmúlt napokban több százezer tiltakozó vonult az utcára – a szervezők szerint a tömeg a csúcsponton elérte a milliós nagyságrendet.

A halasztással a tüntetők egyelőre csak csatát nyertek, de háborút nem. A kérdés most az, a hongkongi kormány végleg, vagy csak átmenetileg függeszti fel törvénymódosítási tervét. 

Peking fojtó ölelésétől tartanak„Hongkong 1997-ig brit gyarmat volt. Még a ’80-as években egyezett meg Margaret Thatcher brit kormányfő és Teng Hsziao-ping kínai vezető, hogy a várost „visszaadják”, azzal a kikötéssel, hogy ötven évig, tehát 2047-ig az alapvető társadalmi, politikai, jogi, gazdasági berendezkedését nem változtatják meg a kínaiak. Ez Peking számára is elfogadható megoldás volt, hiszen az aranytojást tojó tyúkot ők sem akarták levágni. Hongkong tehát azóta a Kínai Népköztársaság része, úgynevezett különleges közigazgatású terület, amire viszont más törvények vonatkoznak, mint Kína többi részére. Például saját mini alkotmánya, teljesen önálló és angolszász alapú jogrendszere van, de az autók is a bal oldalon közlekednek. Ez a Teng Hsziao-ping által – eredetileg egyébként Tajvanra – megálmodott „egy ország, két rendszer elv” – írta le röviden Hongkong és Kína történelmi viszonyát lapunk megkeresésére Salát Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének tanszékvezetője szerint azonban az elmúlt két évtizedben azt láthattuk, hogy ebből a kínaiak inkább az „egy országot”, a hongkongiak pedig a „két rendszert” hangsúlyoznák. Salát Gergely szerint a százezreket megmozgató felvonulások nem csak a törvénynek szólnak, hiszen nyilván a túlnyomó többség soha nem lesz kiadva Kínának. Úgy vélte, a hongkongiak jelentős része inkább attól tart, hogy ez egy újabb lépés a terület autonómiájának visszanyesése felé, hogy szépen lassan körbebástyázzák őket. Úgy értelmezik, hogy Peking nem tartja be a megállapodást, nem várja ki a 2047-et, hanem megpróbálja Hongkongot – legalábbis politikai szempontból – visszasüllyeszteni egy dél-kínai nagyváros szintjére.

Vlagyimir Putyin zöld jelzést adott a Kalinyingrádi területen létesítendő mélyvízi kikötő építésének.