Oroszország;Putyin;kikötő;

- Bevetik a gazdasági fegyvert is Oroszországban

Vlagyimir Putyin zöld jelzést adott a Kalinyingrádi területen létesítendő mélyvízi kikötő építésének.

A Lengyelország, Litvánia és a Balti-tenger közé ékelt exklávé stratégiailag igen fontos Oroszország számára, amit az is alátámaszt, hogy itt van a balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázis. Az egykori kelet-poroszországi Königsberg a második világháború eredményeként került a Szovjetunióhoz. Különösen azóta, hogy kiéleződött a viszony Oroszország és nyugati partnerei között, a területen nagyszabású katonai fejlesztés folyik, amit leginkább a balti államok és Lengyelország él meg fenyegetésként. Amit most elterveztek Moszkvában, azt Lengyelország igazi kihívásnak tekinti, mivel konkurenciát teremtve elcsábíthatja Gdansktól a szállítókat.

A tekintélyes varsói Gazeta Wyborcza a Kalinyingrádi terület kormányzójára hivatkozva azt állítja, hogy a komplexum évente 48 millió tonna szállítmány fogadására lesz képes, nagyjából annyira, mint amennyit a megnövekedett teherforgalom mellett tavaly a gdanski kikötő lebonyolított.

A „Kommerszant” című orosz lap szerint 200 milliárd rubelt emésztene fel a nagy terv megvalósítása, amely magában foglalja a kikötőhöz vezető autó- és vasútvonalak építésének költségeit is. A költségvetés 50 milliárddal járulna hozzá, a többihez befektetőket keresnének. A lap hosszan sorolja kétségeit, hogy sikerülhet-e egyáltalán létrehozni az új szállítási útvonalat.

Putyin nem kételkedik. Július elsejéig a terület hatóságainak ki kell dolgozniuk és be kell mutatniuk a beruházás üzleti terveit. Már egy 2014-ben hozott kormányhatározatban Jantarnijt jelölték ki a mélyvízi kikötő helyéűl. Első lépésként Pionyerszkij városban már megkezdték az új személy- és árúszállításra alkalmas terminál építését. A hajógyárakban épülnek azok a kompok, amelyek a Kalinyingrádi terület és a Szentpétervár alatti Uszt-Luga kikötő között közlekednének.

A folytatásról sok vita folyik. A befektetők ugyanis nem lelkesednek az ötletért és nem látnak benne perspektívát. A probléma abban rejlik, hogy a teherszállítás csak az Európai Unió területének igénybevételével valósítható meg, ám az EU egyáltalán nem érdekelt abban, hogy a gdanski és a litván Klaipéda kikötőjének versenytársát segítse előnyhöz jutni. Nem kétséges, hogy a tarifák emelésével igyekeznek majd ellehetetleníteni az oroszokat. De van még egy konkurens: a szentpétervári nagy kikötő, amelynek konténer-szállításai már most sem rentábilisak.

A Kalinyingrádi terület kormányzója mindezek ellenére azzal érvel, hogy máris nagy az érdeklődés arab és kínai befektetők részéről. Nem beszélve a nagy hazai szállítókról, akik szívesebben vennének igénybe hazai kikötőt külföldi helyett. Ezt viszont mások kétségbe vonják. Abban viszont nagy vita nem lehet, hogy ha egyszer a Kreml felszólítja a hazai szállítókat, hogy a kalinyingrádi terület kikötőjét részesítsék előnyben, akkor nagy ellenállásra nem kell számítani.

Mindent felülír Putyin szava. Márpedig: Putyin a kikötő építését stratégiailag fontos lépésnek tekinti. Ezért, ha a gazdasági szempontok elé helyezik a politikaiakat, akkor minden elképzelhető. Még az is, hogy egy gazdaságilag gyenge lábakon álló tervet megvalósítsanak.

Korábban Moszkva rakétarendszerek telepítésével válaszolt a lengyelországi amerikai katonai jelenlét fokozására. Most egy újabb fegyvert is bevet: a gazdaságit.  

Fagypontra kerülhet az Egyesült Államok és Törökország viszonya, miután az utóbbi Putyin államától vásárolt nem NATO-kompatibilis rakétarendszert.