Törökország nemhogy kitart az Sz-400-as orosz rakétavédelmi rendszer megvásárlása mellett, hanem amint azt török elnök jelezte, már lezárt tranzakcióról van szó. Recep Tayyip Erdogan mindezt pártja, az AKP ankarai ülésén fejtette ki. „Nem is azt mondom, hogy Törökország meg akarja vásárolni az Sz-400-as légvédelmi rendszert, hanem azt, hogy már meg is vettük” – fogalmazott. Ez pedig azt jelenti, biztosra vehető a konfliktus az Egyesült Államokkal. Washington már korábban jelezte, amennyiben Ankara megveszi az orosz védelmi rendszert, akkor felmondja az F-35-ös vadászbombázók eladásáról kötött megállapodást. Az Egyesült Államok július végéig szabott határidőt Törökországnak, hogy lemondja az orosz rendszer megvásárlását. Ezt erősítette meg múlt pénteken Patrick Shanahan ügyvezető amerikai védelmi miniszter török kollégájának írt levelében.
Hétfőn aztán bejelentették, biztonsági okokból szüneteltetik a török pilóták kiképzését az Egyesült Államokban F-35-ös harci gépre. Ez mindeddig az Arizona államban lévő Luke támaszponton zajlott. Erdogan ankarai beszédében kitért erre is, s kifejtette, mindenkit „felelősségre vonnak”, aki ki akarja zárni Törökországot az F-35-ös programból. Beszéde előtt Hulusi Akar török védelmi miniszter tiltakozott az Egyesült Államoknál amiatt, hogy Washington azt tervezi, felmondja a vadászbombázók szállítására vonatkozó megállapodást. Szerinte „a szövetség szellemének” mond ellent Ankara kizárása a programból. Közölte, a NATO védelmi minisztereinek következő ülésén tárgyal a témáról Shanahannal.
Törökország 1952 óta tagja az észak-atlanti szövetségnek, de sosem rendelkezett saját rakétavédelmi rendszerrel. 2012-2016 között Németország a Patriot rendszerrel védelmezte az országot a Szíria felől érkező esetleges rakétatámadásokkal szemben. Ankara azonban nem akart külső segítségre szorulni, ezért Recep Tayyip Erdogan 2017-ben előszerződést kötött Vlagyimir Putyin elnökkel az Sz-400-asok beszerzéséről, amivel kiváltotta a nyugati szövetségesek felháborodását.
Ezek az államok már többször panaszt emeltek Ankara terve ellen. Részben azzal érvelnek, hogy az orosz fegyverzet nem felel meg az észak-atlanti szövetség szabványainak, részben pedig azzal, hogy biztonsági fenyegetést jelent amerikai fegyverzet eladása olyan országnak, amely közben oroszokkal folytat katonai együttműködést. Az Egyesült Államok és a NATO más tagjai attól tartanak, hogy Oroszország fontos információkra tesz szert a rakétavédelmi rendszer révén a NATO vadászgépeiről. Bár Washington több alkalommal fenyegette meg Törökországot: amennyiben nem mondja fel a Moszkvával kötött megállapodást, kizárja a vadászgépek beszerzéséből, Erdogan elnök hajthatatlan maradt.
Eddig sem volt felhőtlen az Egyesült Államok és Törökország viszonya több konfliktusforrás miatt. Ankarát az bőszítette fel, hogy Washington nem akarja kiadni a 2016-os puccskísérlet állítólagos felbujtóját, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülent. Szintén feszültségek forrása volt közöttük, hogy az amerikaiak támogatták a szíriai válságban az ottani kurd fegyveres csoportot, a Népvédelmi Egységeket (YPG).
Erdogannak ugyan gazdasági szempontból nem áll érdekében összerúgni a port Donald Trumppal, ám Oroszországgal is fontos gazdasági együttműködést alakított ki. Oroszország építette Törökországban az első atomreaktort, cserébe török építési vállalatok kaptak megbízásokat Oroszországban. Ankara Németország után az orosz gáz legfontosabb importőre. Az Oroszországgal szemben elrendelt uniós szankciók után rendkívül kelendővé vált az orosz piacon a török zöldség és gyümölcs. Mindemellett több millió orosz turista tölti el szabadságát valamelyik török üdülővárosban. Erdogan azért sem akarta felmondani a rakétavédelmi rendszerről született megállapodást, mert húsba vágó orosz ellenintézkedésektől tartott. Egyszer már megtapasztalhatta ennek súlyos következményeit 2015-ben, miután török légtérben lőttek le egy orosz gépet.