– Még jobban el akarja titkolni a kormány, hogy mire költi a közpénzt. Ez a mostani eset nagyjából olyan, mint amikor az MNB-alapítványok pénze elveszíti közpénz jellegét – így minősítette Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese a Fidesz-KDNP egy friss törvénymódosító-javaslatát. E szerint a „befektetések ösztönzésére nyújtott támogatásokról szóló adatkéréseket meg kell tagadni az adat keletkezésétől számított öt évig”.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szignójával, június 4-én benyújtott javaslat még az elszámolás és a visszakövetés folyamatát is titkosítaná. Harangozó szerint ez elképesztő. Ráadásul – folytatta a szocialista képviselő –, nem pár millió forint a tét. A politikus szerint most évi 50 milliárd forintról van szó.
Érdekes egybeesés, hogy a Transparency International (TI) Magyarország a kormány által 2015. és 2017. között a beruházás ösztönzési célelőirányzat terhére kifizetett támogatási döntések megismerése miatt – a G7.hu gazdasági portál újságírójával, Wiedemann Tamással együtt – két pert is indított a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen. – Egyrészt a megítélt támogatások háttérdokumentumaira, másrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy mely cégek kérelmeit és milyen indokok miatt nem fogadta be a kormány – magyarázta lapunknak Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Mivel sokmillió eurót felemésztő, közpénzből fizetett állami támogatásról van szó, Ligetiék meggyőződése, hogy joga van a polgároknak tudni, melyik cégek kapnak ebből a pénzből, és mely társaságok kérelmét utasítják el.
– Mindkét pert jogerősen megnyertük, adatokat azonban még nem kaptunk, mivel a kormány a Kúria által elbírálható felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő – mondta Ligeti.
A jogi igazgató szerint épp ezért a mostani törvényjavaslattal az lehet a kormány célja, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen az olyan kellemetlenségeknek, mint amilyen a bíróság előtti jogerős pervesztés, ezért törvényileg titkosítják a beruházás ösztönzésre szolgáló közpénz milliárdok felhasználására vonatkozó adatokat. Ligeti emlékeztetett, hogy a hatalom nem először folyamodik ehhez „a kicsit sem elegáns megoldáshoz”. Ugyanezzel a trükkel próbálkozott a kormány például az úgynevezett látvány-csapatsport támogatások (tao) adatainak a nyilvánosságért indított perek során, ám akkor nem jött be ez trükk, az információkat végül ki kellett adnia.
A mostani titkosítás – Harangozó szerint álságos – indoka egyébként az, hogy egy-egy beruházásért folyó versenyben Magyarország hátrányt szenvedne a különböző projektekben. Az infótörvény azon passzusára hivatkoznak, hogy külügyi érdekek esetén, valamint nemzetbiztonsági okokból is megtagadható az adatok kiadása. – A törvény szavaiból ugyanakkor kiderült, hogy az említett beruházás-támogatások magyarországi telephellyel, vagy uniós székhellyel rendelkező cégeknek adhatók – fogalmazott Harangozó, hozzátéve, az infótörveny vonatkozó része állam és állam közötti kapcsolatról, nem pedig céggel kötött megállapodásról szól. Harangozó szerint a mostani törvényjavaslat vélhetően ütközik az uniós jogokkal is, de az alkotmányosság próbáját sem bírja ki. A javaslatról ma lesz az általános vita, jövő héten vélhetően módosításokkal együtt a bizottságok elé viszik, és két hét múlva már szavazhat is róla a parlament.
