A magas vérnyomás napjainkban Magyarországon és világszerte növekvő népegészségügyi probléma, évente tízmillió ember életét követeli a világban, és ezzel a legjelentősebb a halálozáshoz, illetve a rokkantsághoz vezető tényezők közül. Magyarországon a diagnosztizált hipertóniás betegek csaknem 3,5 millióan vannak, és körülbelül egymillióra tehető azon érintettek száma, akik nem részesülnek kezelésben – mondta Veresné dr. Bálint Márta, a Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék vezetője.
Mivel eleinte nem feltétlenül okoz tüneteket, a néma gyilkosnak is nevezett hipertónia kialakulásában a genetikai háttér és a stressz mellett a megnövekedett testsúly, a mozgásszegény életmód, a magas sóbevitel, a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás játszik szerepet. A szakember hozzátette: a testsúlygyarapodás nemtől és kortól függően megemeli a vérnyomást. Egyértelmű összefüggés van tehát a sok hazai érintett és aközött, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Érdemes tudni, hogy a plusz kilók eloszlása is informatív; a has- és deréktájra rakódó túlsúly nagymértékben összekapcsolódik a magas vérnyomással és az anyagcsere-betegségekkel.
A szakember figyelmeztetett, enyhe hipertónia esetén sokat jelenthet a tudatos táplálkozás, de ez önmagában nem elegendő a probléma kezelésére, viszont nem is javasolt, hogy valaki orvosi kontroll nélkül tartsa kordában a vérnyomását. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) kétféle étrendet ajánl a probléma kezelésére. Az úgynevezett DASH (Dietary Approacheso to Stop Hypertension) és a mediterrán diéta is segíthet a vérnyomás normalizálásában, késleltethetik a gyógyszeres kezelés bevezetését.
Zöldség, olívaolaj és hal
Mindkét étrend minden étkezése tartalmaz zöldséget vagy gyümölcsöt. Az ezekben jelentős mennyiségben található káliumnak vérnyomásszabályozó hatása van – ismertette a szakember. Az ajánlások minimum napi 40 dkg zöldségről és gyümölcsről szólnak, és fontos, hogy naponta legalább egyszer nyersen fogyasszunk zöldséget vagy gyümölcsöt. Ezek élelmi rost tartalmukkal hozzájárulnak a hamarabb jelentkező jóllakottság érzethez, ezzel az elhízás megelőzéséhez. Emellett a bennük lévő fitonutriensek antioxidáns hatásúak, amelyek hozzájárulnak az ér egészségének megtartásához. A szakember szerint nem érdemes elfelejtkezni a hüvelyesekről (pl. szárazbab, borsó, lencse, csicseriborsó), amelyek jelentős fehérjetartalmuk mellett az állati eredetű termékkel ellentétben nem tartalmaznak koleszterint, így csökkentik az érelmeszesedés, és az ennek következtében kialakuló magasvérnyomás kockázatát.
A zsiradékok közül a hidegen préselt (extra szűz) olívaolaj fogyasztása javasolt, mert többek között kedvezően befolyásolja az érfal endothel funkcióját (azaz az értágító és érszűkítő tényezők fenntartását, és ezzel a vérnyomás normalizálását); továbbá magas vérnyomás esetén a lenmagolaj fogyasztása is hasznos, amelynek alfa-linolénsav tartalmát további aktív omega-3 zsírsavakká tudja alakítani a szervezet. Bátran használjuk salátákhoz, de pirítósra vagy natúr joghurtba csepegtetve is nagyon finom – mondta Veresné dr. Bálint Márta.
Értékes zsírsavaik és jelentős vitamintartalmuk miatt érdemes olajos magvakat is tartani a kamrában, az ajánlások szerint a napi adag annyi, amennyi egy zárt markunkban elfér. Hipertónia esetén a vörös húsokat csupán havi egy-két alkalommal javasolják fogyasztani, nagyon fontos lenne azonban, hogy hetente néhányszor hal kerüljön az asztalra. A legjobb, ha mélytengeri fajtákat választunk (makréla, szardínia, hering, lazac, tonhal), amelyeket akár konzerv formájában is beiktathatunk az étrendünkbe – ez esetben a plusz sózásra nincs szükség. A halak a vér koleszterinszintjének mérsékléséért, az érfalak rugalmasságáért felelős omega-3 zsírsavak miatt jelentősek, hatásukra csökken az érelmeszesedés és szívinfarktus kialakulásának kockázata.
Kevesebb só és mozgás
A túlzott konyhasó-fogyasztás bizonyítottan összefüggésbe hozható a magas vérnyomás kialakulásával, hazánkban mégis a napi maximum 5 gramm (vagyis egy csapott teáskanál) helyett átlagosan kétszer, háromszor több sót fogyasztunk – emlékeztetett a tanszékvezető, hozzátéve, hogy az ajánlást azért is nehéz betartani, mert a szervezetünkbe jutó sómennyiség kétharmadát készételek formájában fogyasztjuk el. A legtöbb hozzáadott só a sajtokban, a felvágottakban és a kenyérben van – figyelmeztetett, ezért az egészséges embereknek is előnyösebbek a sócsökkentett termékek. A magas vérnyomással veszélyeztetetteknek vagy érintetteknek pedig a csökkentett nátriumtartalmú só fogyasztását ajánlotta a szakember.
Magas vérnyomás esetén sem kell lemondanunk a finomságokról: a 60 százaléknál magasabb kakaótartalmú csokoládéból például naponta egy-három kisebb kockát is megehetünk, és a legújabb ajánlás naponta egy kávét is engedélyez azoknak, akik korábban is rendszeresen fogyasztották. A gabonaféléket sem kell kiiktatni az étrendből, a bennük lévő B12-, B6-vitaminok és a folsav fontosak az erek egészségesen tartásához, de a magas rosttartalmú teljes kiőrlésű termékeket válasszuk, lehetőség szerint minél kevesebb hozzáadott cukorral és felhasznált zsiradékkal. A folyadékfogyasztás szintén összefügg a vérnyomással, ugyanis, ha nem iszunk eleget, akkor a szívnek sokkal nagyobb energiájába kerül, hogy a „besűrűsödött” vért keringtesse, ezért a szakember napi hat-nyolc pohár víz elfogyasztását javasolja. Veresné dr. Bálint Márta a szükséges életmódbeli változtatások között említette a rendszeres testmozgást: felnőtteknek 2,5 óra/hét a javasolt minimális mennyiség.
