Szerette volna felújítani a házát egy kis Veszprém megyei településen élő olvasónk. A villanyszerelő kis idő múltán az előleggel együtt távozott és két hónapja elérhetetlen- panaszkodott. Féltucat mestert hívott fel a félbemaradt felújítás miatt aggódó állampolgár. Végül egy budapesti agglomerációs kisvárosból vállalta el egy villanyszerelő szakember a vezetékek cseréjének a befejezését, a konnektorok, kapcsolók áthelyezését, a biztosítéktábla felszerelését, bekötését. Szerződés és számla nélkül 600 ezer forintot kért. A munkát csak szeptemberben tudja elkezdeni, mert addig tele vannak munkával.
Vannak állandó brigádokkal dolgozó vállalkozók, akik szintén számla nélkül, de gyorsan és általában elfogadható minőségben végzik el a munkát, és vannak a munkaidejük után „második műszakban” fusizó szolgáltatók, de ők hetekig, rosszabb esetben hónapokig is elpiszmognak egy feladattal – tette hozzá olvasónk, összegezve eddigi felújítási tapasztalatait.
Arra a kérdésre pedig, hogy ha jövőre is lenne munka, akkor adna-e tételes számlát, a mester közölte, akkor sem dolgozna számlával, vagy ha igen, az alaposan megdrágítaná a munkálatokat. Szerinte ugyanis az építtető ugyan lehet, hogy jól járna, hiszen visszatérítést kapna a felújításra, de neki a magasabb bevétel után többet kellene adóznia. Az áfás árnak a járulékmentes bevétellel nehéz versenyeznie - állapította meg az olvasó.
Áfavisszatérítés a felújításra
Pedig a kormány és az építőipari szakma nagy reményeket fűz a Varga Mihály pénzügyminiszter néhány hete tett bejelentéséhez. Ugyanis a gazdaságvédelmi akciótervbe - külön az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) javaslatára - bekerült a használt lakóingatlanok átépítésénél, felújításánál igénybe vehető legfeljebb 5 millió forint áfa-visszatérítés lehetősége. A kedvezménnyel nemcsak a falusi családi otthonteremtési kedvezményre (falusi csokra) jogosultak élhetnek majd, hanem bárki, aki a fogyatkozó népességű 2800 kistelepülés valamelyikében új lakóingatlant épít, illetve használt lakóingatlant bővít vagy felújít.
A kormány és a szakmai szervezet reményei szerint ez a jövő évtől hatályba lépő rendelkezés érdekelté teszi a megrendelőt és az építési vállalkozókat egyaránt, hogy írásban szerződjenek, tételes költségvetés és műszaki tartalom alapján dolgozzanak, legálisan, számlákon keresztül mozogjanak a pénzek. A megbízhatóság, a számonkérhetőség, a valós teljesítések szerinti kifizetések jellemzővé válhatnak a lakásfelújítás piacán - vélik a szövetségnél. Az ÉVOSZ számításai alapján jelenleg egy átlagos, 100 négyzetméter alapterületű családi ház teljes felújítása nagyjából 15 millió forint, s ebből több mint 3 millió forint lenne a visszatérítés összege.
Az új építkezésnél is változik az áfaszabály
A 2015. januárjától 2019. végéig érvényes jogszabály szerint a saját célra újonnan épített lakások esetében, ha nem generálkivitelező építette az ingatlant, akkor a 27 százalékos áfával kiállított számlák ellenében lehet legföljebb 5 millió forintig visszaigényelni az áfát. Ez a rendelkezés is módosul, mert ha az építtető év végéig szerződést köt a visszaigénylésről valamelyik kereskedelmi bankkal, akkor 2023. december 31-ig gyűjtögetheti a 27 százalékos áfás számlákat és kérhet vissza maximum 5 millió forintot – mondta a Népszavának Koji László, az ÉVOSZ elnöke. A konstrukció pontos részletei még nem ismeretesek, ezek kidolgozását a következő hónapokra ígéri a kormány.
Az ÉVOSZ elnöke bízik az új rendszer gazdaságfehérítő hatásában, hiszen a szövetség számításai alapján ebben az évben mintegy 300 milliárd forint értékű lehet a szóbeli megállapodások, „zsebszerződések” értéke, ami az állami költségvetést mintegy 80 milliárd forint áfabevételtől fosztja meg.
Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója szerint ennek az új programnak is főleg a Budapest, a megyeszékhelyek és a nagyvárosok vonzáskörzetében levő kistelepüléseken lehet kismértékben érzékelhető hatása. Országosan a felújításokra, bővítésekre azonban szerinte a kormány gazdaságvédelmi programjának ez a pontja alig hat majd. Az intézkedésnek akkor lenne igazán értelme, ha egy komplex program részeként vezetnék be. A leszakadó régiókban, ahol nincs munka, szolgáltatás, orvosi rendelő, bölcsőde, nincs megfelelő infrastruktúra és megállíthatatlannak tűnik az elvándorlás, nincs sok értelme, hogy piaci értelemben értéktelen ingatlanokat felújítsanak, bővítsenek, mert annak értékében nem lehet érvényesíteni a belefektetett energiát és költséget, még ha az áfa egy részt vissza is térítené az állam – jegyezte meg Petz Raymund.
