A Földközi-tenger a világ vizeinek mindössze 1 százalékát teszi ki, de a mikroműanyagok 7 százalékát tartalmazza, ami rekordmennyiségnek számít. Évente több mint félmillió tonna műanyag árasztja el a tengert, ami percenként 33.800 félliteres PET-palacknak felel meg. Így aztán a térség országaiban nincs ok az óceánok világnapjának június 8-i ünneplésére. A régió gazdasága súlyos árat fizet ezért szó szerint is, hiszen több százmillió dollárra rúgnak évente az ehhez kapcsolódó költségek. A WWF "Állítsuk meg a műanyagáradatot: hogyan tudják megóvni tengerüket a mediterrán országok?" című jelentése az egyes országok hulladékkezelését vizsgálja és értékeli.
Műanyagban fürdünk
A számok riasztóak: a Földközi-tenger partszakaszainak minden egyes kilométerén naponta több mint öt kiló tengeri hulladék halmozódik fel. A térség legszennyezettebb területe Törökország déli része, de Barcelona, Velence, Tel-Aviv, Valencia és a marseille-i öböl is a rendkívül szennyezett partszakaszok közé tartozik.
A műanyagtermékek több mint fele a gyártás után kevesebb mint egy évvel a kukában landol. A tengeri hulladék évente 641 millió euró költséget jelent a turisztikai, tengerészeti és halászati szektor számára. A Földközi-tenger menti vállalatok évente 38 millió tonna műanyagtárgyat gyártanak eladásra, de nem fedezik a túlzott hulladéktermelés költségeit. Ráadásul az új műanyag gyártása olcsó, ezért a cégek nem törekednek arra, hogy újrahasznosított műanyagot vagy más, alternatív anyagokat használjanak termékeikhez.
A kormányok és a helyi önkormányzatok hulladékuk 28 százalékát még mindig nem kezelik megfelelően. Amit pedig nem gyűjtenek be, az illegális hulladéklerakókba jut vagy egyszerűen kikerül a szabadba, így viszont egyenes út vezet a folyókba és végül a tengerbe. A térségben évente 2,9 millió tonna hulladékot még mindig nem ellenőrzött területeken dobnak el, különösen Egyiptomban és Törökországban, de Marokkóban is 170 olyan hulladéklerakó telep található, amelyeket bár lezárásra ítéltek, még mindig működnek. A gyártók és a kormányok, hatóságok mellett a turistáknak is van hova fejlődniük: ők évente több mint 24 millió tonna műanyaghulladékot termelnek a mediterrán térségben, a tengerparti városokban nyaranta 30 százalékkal megnő a hulladék mennyisége.
Bár az újrahasznosítás a begyűjtés, a szétválogatás és a technológia drága, a térségben páran jó példával járnak elöl. Ilyen például Olaszország, ahol a műanyaghulladék 38 százalékát szelektíven gyűjtik, így azt képesek újrahasznosítani. A déli országok többsége viszont a hulladék kevesebb, mint 10 százalékát hasznosítja újra.
A horvát tengerpart a magyar turisták körében is kedvelt nyaralóhely. Felelős turistaként tudatos, jó döntésekkel mi is sokat tehetünk a tengerek megóvása érdekében. Nyaraláskor figyeljünk oda a műanyag tárgyak használatára és a hulladékra, ügyeljünk, hogy ne vásároljunk olyan emléktárgyat, amelyek például a korallokból vagy más védett fajokból készültek.
A WWF felhívja a térség összes országának kormányát és az Európai Uniót, hogy a Földközi-tenger védelmét célzó Barcelona Egyezmény keretein belül együtt vállaljanak kötelezettséget és tegyenek konkrét lépéseket annak érdekében, hogy megóvják a Földközi-tengert a műanyagszennyezéstől. Erre jó alkalom lehet a következő ülés, amelyet 2019 decemberében tartanak Nápolyban.
Júliustól novemberig a WWF új, Blue Panda nevű hajója a Földközi-tengeren fog közlekedni Franciaország, Olaszország, Törökország, Tunézia és Marokkó partjait érintve, hogy mozgósítsa a helyi lakosokat és a turistákat a műanyagszennyezés csökkentése érdekében.
