A Gázipurban lévő, több mint 40 futballpályányi területen húzódó szemétlerakó évente mintegy 10 méterrel növekszik. Arún Kumar Kelet-Delhi térségért felelős főmérnök szerint ha a jelenlegi trend folytatódik, jövőre magasabb lesz, mint a 73 méteres Tádzs Mahal.
Az indiai legfelső bíróság tavaly már arra figyelmeztetett, hogy
A gázipuri szemétlerakót 1984-ben nyitották meg és 2002-re elérte kapacitása határát, ekkor be kellett volna zárni. Ám azóta is több száz teherautó érkezik naponta az indiai fővárosban összegyűjtött szeméttel.
2018-ban a szeméthegy egy része leomlott a heves esőzések következtében megölve két embert. Bár akkor betiltották a szemétlerakást, az intézkedés csak néhány napig tartott, mert a hatóságok nem találtak alternatívát a szemétlerakásra.
A szeméthegyből kiszivárgó metángáz rendszeresen okoz tüzeket, amelyek eloltása napokba telik.
Sámbhavi Sukla, az újdelhi tudományos és környezetkutató központ kutatója szerint a metánszivárgás akár halálos is lehet, ha a légkörbe vegyül. A szemétlerakóból fekete mérgező folyadék folyik ki a helyi csatornába.
Helyi lakosok szerint a szemétlerakó körzetében szinte lehetetlen levegőt venni. Sokan el is költöznek a térségből. Egy minapi tanulmány szerint a szemétlerakó öt kilométeres körzetben veszélyezteti az emberek egészségét, rákot okozhat. A lakosok szerint nem jelent megoldást a szemétlerakó mellett létesült, szemétből energiát előállító üzem, mivel a szemét elégetése nyomán keletkező füst szintén mérgező. Egy helyi orvos elmondta, hogy naponta mintegy 70 embert, köztük gyermekeket kezel légzőszervi és gyomorbántalmakkal, amelyeket a szennyezett levegő okoz.
Az indiai városok a világ legnagyobb szeméttermelői, évente mintegy 62 millió szemetet generálnak, ami 2030-ra a 165 millió tonnát is elérheti a kormány előrejelzései szerint.
