Nagyon bízik a kormány abban, hogy jövőre is négy százalékos gazdasági növekedést érünk el, és emellett mindössze egy százalékos GDP-arányos hiánnyal számol. A szakemberek szerint túlzott optimizmusra vall, hogy a Varga Mihály pénzügyminiszter által kedden Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átadott 2020. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő 2,8 százalékos infláció tartható lesz, bár a tárcavezető megjegyezte, hogy ebben a piacoknak is lesz szerepe. (Kedvezőbb helyzetet mutathat a fogyasztói árindex növekedése jövőre azáltal is, hogy az idei bázis magas lesz.) A GDP arányos államadósságot 2020 végére 66 százalékra tervezik.
A most benyújtott büdzsét a családok költségvetésének nevezte a miniszter, mert állítása szerint a nemzeti össztermékhez képest Magyarországon a legmagasabb a családtámogatások aránya. Lényegében a már ismert családi akcióterv számai kerültek be a költségvetésbe. A programra közel 2228 milliárd forint áll majd rendelkezésre, mintegy 224 milliárd forinttal több, mint az idei keret volt. Ugyanakkor a családi pótlék összege hosszú évek óta mit sem változott, például két gyerek után 13 700 forintot fizetnek, ami aligha segít a háztartások helyzetén. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében csökkentik 2 százalékponttal a szociális hozzájárulási adót és 1 százalékponttal csökken a kisvállalkozások adója, a kiva. Újdonság, hogy már idén év végén sem lesz adófeltöltési kötelezettségük a vállalkozásoknak. Nagy nyertese a költségvetésnek a honvédelem, amelyre 223 milliárd forinttal jut több.
A kormány évek óta bűvészkedik a nyugdíjemelés mértével. Varga Mihály meggyőződéssel állította, hogy a nyugellátások vásárlóerejének megőrzése a kormány célja, és be is jelentette: az inflációt követő nyugdíjemelés mellett, 2020-ban már a negyedik egymást követő évben biztosítja a kormány az egyszeri nyugdíjprémium kifizetését. Arról viszont nem esett szó a költségvetési sajtótájékoztatón, hogy a jelenlegi, 3 százalékot meghaladó éves infláció miatt a nyugdíjak vesztettek a reálértékükből, a vásárlóerő megőrzéséről szó sincs, az a 136 milliárd forint többlet, amellyel a nyugdíjkiadások nőnek annak tudható be, hogy a most nyugdíjba vonulók járadéka magasabb, mint mondjuk a 2010-ben nyugdíjazottaké. Különösen a kisnyugdíjasokat sújtja az elszabadult infláció.
Az oktatásra 48 milliárddal, egészségügyre 184 milliárddal, az államháztartásban dolgozóknak pedig 238 milliárd forinttal több jut jövőre, mint idén, és az otthonteremtésre majdnem 300 milliárd forinttal adnak többet.
Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a viszonylag korai - az előző év tavaszán - elfogadott költségvetési törvényt gyakran kellett módosítani. Idén a GDP első negyedéves, 5,3 százalékos, évesített növekedése miatt nem nyúlnak egyenlőre büdzséhez - mondta Varga Mihály. Jövőre se szeretnének, hiszen több, mint kétszeresére emelik a költségvetési tartalékok összegét, ám ennek felhasználására, parlamenti jóváhagyás nélkül is utasítást adhat a kormány.
Varga Mihály a magyarországi gazdasági növekedés kapcsán ismét kijelentette, hogy annak két százalékponttal meg kell haladnia az uniós átlagot. A költségvetési törvényjavaslatról véleményt mondó Költségvetési Tanács szerint ez csak a termelékenységet és a hatékonyságot erőteljesen javító intézkedések megtételével lehetséges, és ezekre már 2019-ben szükség van. Régi kívánalom, hogy a kormány minden intézkedés hatását bemutassa, beleértve az adótörvényekét is, de erre kevés példa akadt eddig.
A kormány elhatározott célja, hogy forintban finanszírozza az államadósságot, de mint az utóbbi években mindig, 2020-ban is tervez devizakötvény kibocsátást is, legfeljebb nem élnek vele. Az új, hétfőn kibocsátott államkötvény a relatívan magas kamatával viszont nagy siker. Sorban is állnak érte, s már az első órákban 20 milliárd forintnyi mennyiség el is fogyott. Varga Mihály abban bízik, hogy a jelenlegi, a lakosság kezében lévő kötvényállomány a jövő év végére a jelenlegi kétszerese lesz, s eléri majd a 11 ezer forintot. Ezt sokan kétségbe vonják, mert ha ez a jóslat beválna, akkor ez azt jelentené, hogy a teljes otthon tartott, lakossági készpénzállományt sikerült átterelni az értékpapírpiacra. Ez azonban illúzió - vélik a szakértők.
