- Mi lehet a bűne a Magyar Tudományos Akadémiának?
- A függetlensége. A magyar tudománynak jó híre van a világban, az akadémiai kutatóintézeti hálózat jól működött, még ha ez nem is azt jelenti, hogy ne lehetne a teljesítményt jobban mérni, számon kérni és elismerni. De a tudomány művelésének a tudósok függetlensége, a kutatás szabadsága nagyon fontos része. Einsteinnek senki nem mondta meg, hogy fedezze fel a relativitás elméletét. Azzal sem értek egyet, hogy az államnak főleg az alkalmazott kutatásokra kell költenie az adófizetők pénzét, mert az jó a gazdaságnak. Ez a vállalatok feladata, ők tudják, mire van szükségük. A felfedező alapkutatások eredménye viszont mindannyiunké, azokra csak az állam tud költeni, és ezek nélkül alkalmazott kutatás sem lesz.
- Ennyire szálka Orbán szemében még egy politikával nem foglalkozó intézmény is, ha az független? Nem üthet vissza, ha a kormányzat minden független intézményt felszámol? A hatalomnak nem érdeke valamiféle kontroll?
- De igen, az lenne. Ezt gyakorló cégvezetőként is meg tudom erősíteni. Nekem olyan kollégákra volt és van szükségem, akik tudnak és mernek ellentmondani. Olyan független igazgatótanács dolgozott mellettem, amelyik azt is tudta mondani indokolt esetben, hogy „Nem!”. Minden vezető tud hibázni és minél nagyobb egy cég, annál nagyobb lehet a hiba következménye és annál nehezebb azt kijavítani. A hibákat független ellenőrzéssel lehet csökkenteni. Orbán éppen ezt nem szereti. Ezért sokszor könnyebben hoz hibás döntéseket, amiket nagyon nehéz utólag kijavítani.
- Pletykák szerint az Orbán-féle udvari „kutató” intézetekre, a párhuzamosságokra hivatkozva számolnák fel a társadalomtudományi műhelyeket. Elképzelhető ez a motívum is?
- Miniszterelnökünk nem tűri a független intézményeket és az MTA az egyik legerősebb ilyen szervezet. Ezen belül a társadalomtudományi műhelyeket ellenzéki fészeknek tekinti, amelyek sok ellenzéki beállítottságú tudósnak ad munkát. Ezt fel kell számolnia, ennek legutóbbi példája az 56-os intézet beolvasztása Schmidt Mária intézetébe. A rezsim az ellenzéket nem erőszakkal hallgattatja el, hanem anyagilag fojtja meg. A következő ciklusban a kutatás-fejlesztésre nagyobb uniós források érkeznek, ez sem lehet független kezekben. Ennek lenyúlását egyébként az unió megakadályozhatná egy olyan szabályozással, hogy ne a kormány ossza el a pénzeket a kutatóintézeteknek, hanem közvetlenül, egy valóban független uniós szervezet juttassa el a forrásokat a pályázat nyerteseinek. A Momentum egyik legfontosabb követelése ez volt.
- Milyen következményekkel járhat a tehetséges kutatók kivándorlása?
- Tragikus. Meggyengül az ország, elveszíti az elitjének egy jelentős részt. Portugáliából a XIX. században az elit átköltözött Brazíliába a királyt követve. A következmény: az 1970-es évek elején szegényebb ország volt még az akkori Magyarországnál is, pedig hatalmas gyarmatbirodalma volt és megúszta mindkét világháborút. Egy ország elit nélkül elszegényedik. És az a legnagyobb bűn, hogy ez a hatalom szerintem tudatosan szétveri az oktatást, mert úgy véli, hogy a képzetlen, tájékozatlan tömeget könnyebb irányítani.
- Mit lehet tenni?
- Kicsiben igyekszünk tenni ez ellen. Az Aquincumi Technológiai Intézet, az AIT-Budapest ugyan csepp a tengerben, de megmutathatjuk, hogy a magántőkének is helye van az oktatásban. Tisztán a tandíjakból tartjuk fenn, és olyan egyetemek diákjait hozzuk részképzésre Magyarországra, mint a Yale, a Harvard, a Princeton vagy az MIT. A 100 legjobb amerikai egyetemből 50-küld hozzánk rendszeresen diákokat, kifizetve az amerikai szintű magas tandíjat, míg a magyarokat természetesen ingyen fogadjuk. A neves egyetemek is elismerik, hogy informatikai és matematikai képzésünk felveszi a versenyt a sajátjukkal. Ma még matematikai nagyhatalom vagyunk a világban. Az informatika is erre a tudományra épül ezért ez egy kivételes kincs a világunkat felforgató informatikai forradalomban. Tanáraink szerint ma még a magyar diákok matematikai felkészültsége lényegesen jobb, mint az amerikaiaké. Ez a magasabb szintű magyar középiskolai matek oktatásnak köszönhető, ennek ápolásához igyekszünk hozzájárulni az Ericssonnal és a Richter Gedeonnal közösen alapított Rátz Tanár úr díjjal is. De azt is látnunk kell, hogy az amerikai diákok, főleg az ott tanuló távol-keletiek, motiváltabbak és szorgalmasabbak a magyaroknál. A nemzetközi felsőoktatási rangsorokat azért is a nagy amerikai egyetemek vezetik, mert a diákok a magas tandíjért megkövetelik a magas szintű oktatást. Igényes vevő nélkül nincs minőségi termék. Szerintem hibás az ingyenes felsőoktatás koncepciója. A rászoruló diákoknak alapítványok, vállalatok vagy akár az állam támogatásával kellene ösztöndíjat kapniuk, de az oktatás ára ki kell, hogy fejezze a minőségét. A magyar rendszer a legigazságtalanabb, hiszen itt a legtehetősebbek gyermekei jutnak be a magas pontszámokat megkövetelő ingyenes állami képzésbe, mivel az ő családjuk engedheti meg a drága különórákat, felkészítő tanfolyamokat.
- A tudomány, az oktatás versenyképessége nemcsak a hazai, de az európai politikai viszonyoktól is függ, Hozhat valamilyen változást az EP választási eredmény a belpolitikában?
- Nem vagyok politikai elemző, de úgy látom, hogy az unióban Orbán számára kedvezőtlen változások történnek. A Néppárt nem gyengült olyan mértékben, hogy szüksége lenne a Fidesz 13 mandátumára, de gyengült annyit, hogy rákényszerüljön az együttműködésre olyan pártokkal, amelyek nem állnak szóba Orbánnal. A zöld és a liberális frakció azt hiszem nem fog támogatni egy olyan néppárti frakciót, amelynek tagja a Fidesz is. Úgy gondolom, Orbánnak és a Fidesznek már nincs helye a Néppártban, holott szeretne maradni, erről szólt a legutóbbi gesztus, a közigazgatási bíróságok felállításának felfüggesztése. Kérdés, hogy ez elég lesz-e a maradáshoz. A szélsőjobb nem erősödött meg annyira, hogy érdemben befolyásolhassa az uniós döntéseket. Orbán vélhetően arra számított, hogy a Néppárt a megerősödő szélsőjobbal szövetkezve megszerezheti a többséget az EP-ben és ő ennek lehetett volna része. Hát ez nem jött össze. Vélhetően Magyarország hangja a partvonalra kerülő magyar miniszterelnökkel gyengülni fog.
- Lehet, hogy igaza van, de mindennek ellenére változatlanul kiugróan magas a Fidesz támogatottsága, az 52% talán a legmagasabb az unióban. Ez mindenképpen tekintélyt és hitelt kell hogy adjon neki uniós körökben is.
- A hozzáértő politológusok szerint egy választás ma már elsősorban azon múlik, ki tudja jobban mozgósítani saját támogatóit. Minimális az átcsábítással növelhető szavazóbázis lehetősége és nehezen mozgósíthatók a bizonytalanok is. A saját bázis mozgósításában pedig a Fidesznek óriási erőfölénye volt, főleg a kistelepüléseken. Vidéken olyan hatalmas a Fidesz fölénye a sajtóban, hogy sokan nem is hallottak más pártokról. Továbbá a szegény kistelepüléseken az emberek kiszolgáltatottabbak a hatalomnak, hiszen ott kiderül ki kire szavazott. De ezeknél is nagyobb előnyt jelent az ellenzékénél összehasonlíthatatlanul nagyobb és jól fizetett aktivista bázis, akik pontos listák alapján egyenként vihették el az egyébként kevésbé aktív híveket a szavazófülkéig. Egyik barátom találó hasonlata szerint az ellenzék helyzete a második világháborús lengyel lovas-hadosztályokéhoz hasonlítható, akiknek a német tigris tank-hadosztályokkal kellett szembeszállni. Ehhez képest az 52 százalék meglehetősen szerény eredmény a Fidesz részéről. Valójában többet vártak, Orbán Viktor minimális célként jelölte meg a 60%-ot, de hallottam 80%-os becslést is.
- Egyetért azokkal, akik arra számítanak, hogy ha a Fidesz, vagyis Orbán szűrét kiteszik a Néppártból, bedurvul a hazai elnyomás?
- Minden előfordulhat, de nem hiszem, hogy újra a nyílt diktatúra, az értünk jövő fekete autók kora jön el. Orbánnak erre nincs szüksége. Neki ez a mostani berendezkedés megfelelő. A szétaprózott ellenzék, a maradék ellenzéki sajtó nem zavarja. Sőt, ezzel a világnak mutatni tudja, hogy itt azért valamiféle demokrácia létezik. Persze ha veszélybe kerül a hatalma, akkor lehet, hogy mégis elindulnak azok a fekete autók.
- Hogyan rajzolhatja át az uniót és Magyarország helyzetét a Brexit?
- Szerintem Európának az a jobb, ha Nagy-Britannia kívül van. Meggyőződésem, hogy az angolokkal az igazi európai egység megvalósíthatatlan. Ők soha nem fogadnának el egy Európai Egyesült Államokat, de még egy szorosabb integrációt sem. Számukra az USA közelebb van. Angol barátaimnál is látom, hogy szívükben nem európaiak. Nekik a kontinens az Európa. Pedig nagyon kellene egy egységes európai „birodalom”, hogy Orbán kifejezését használjam, ami ellent tudna állni Putyinnak, Kínának és egyenrangú partnere lehetne az Amerikai Egyesült Államoknak. Erre az önálló európai nemzetek nem képesek.
- Mi kellene ahhoz, hogy létrejöjjön egy ilyen „európai birodalom”?
- Először is egyfajta európai patriotizmus. Ne csak arról szóljon az Unió, hogy honnan érkezik a pénz. Hogy a miniszterelnök számára is érthető legyek, például ha egy foci világbajnokságon a francia, vagy a német csapat kerül szembe Brazíliával, vagy Argentínával, akkor mi európaiak, függetlenül a nemzetiségünktől, az európai tizenegynek szurkoljunk.
- Meddig működhet így a NER-oligarcha rendszer?
- Nem tudom. Nem gondoltuk 1987-88-ban, hogy a Kádár rendszernek a mi életünkben vége lesz. De tulajdonképpen igazunk is volt, hiszen valójában ma sem ért véget, csak volt benne egy 20 éves szünet. De ha már ezt az analógiát használjuk, az is igaz, hogy az eredeti Kádár-rendszerben becsben tartották a kultúrát és főleg az utolsó harmadában már nem csak a párthűség, de a szakértelem is számított a gazdaságban. Erről most nem beszélhetünk. A maiak a közbeszerzéseken tarolnak, nem látom, hogy exportban is versenyképesek lennének. A legismertebb NER-lovagokról nehezen tudom elképzelni, hogy képesek lennének jól irányítani a hozzájuk vándorolt vállalat-birodalmakat, vagy akár csak profi menedzsereket felvenni erre. Egy jó menedzser is csak akkor tud eredményt produkálni, ha a tulajdonos is ért ahhoz, amit csinál és jól tudja motiválni. Persze azt is el kell ismernem, hogy a kormányzatban, részben láthatatlanul a háttérben, van néhány profi is. Nekik is köszönhető, hogy a gazdaság állapota mindennek ellenére viszonylag jónak mondható. Persze ebben nagy szerepe van az uniós forrásoknak, de az eredmény lehetne jobb is. A régióban egy főre vetítve, ha jól tudom, mi jutottunk a legtöbb uniós forráshoz, és eközben éllovasból az egész régió sereghajtói lettünk, már csak a Bulgária van mögöttünk. De kétségtelen van egy fajta fellendülés.
- Meddig lehet hatásos a „migráncsozás”
- Orbán Viktor legnagyobb bűne, hogy a legrosszabb ösztönökre épít. Az idegenek gyűlölete egy ősi ösztön, ami a törzsi társadalmak fejlődésében még pozitív szerepet is betöltött, és még a modern nemzetállamok kialakulásakor is volt pozitív hozadéka a nacionalizmusnak. De ma, amikor a technológia fejlődésével a világ elkerülhetetlenül és véglegesen globalizálódott, ha nem tudunk úrrá lenne ezen az ösztönön, végünk van.
