Messiásként ünnepelték vasárnap este az osztrák kancellárt hívei, Sebastian Kurz látványos győzelemhez segítette pártját, az Osztrák Néppártot (ÖVP) az európai parlamenti választásokon. A szavazatok 35,4 százalékát szerezte meg a politikai erő, 8,4 százalékkal többet, mint öt éve, amikor még nem a 32 éves politikus állt a párt élén. Annál nagyobb volt a fordulat hétfőn, amikor a bécsi parlamentben bizalmatlansági indítványt indított ellene a Jetzt nevű, a zöldekből kivált ellenzéki párt. Saját javaslattal álltak elő a szociáldemokraták, akik Kurzon kívül kormányát is le akarták váltani. Így gondolkodtak a volt koalíciós partner, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) képviselői is.
A 16 óra körül megejtett szavazás véget vetett Sebastian Kurz 2017. decembere óta tartó kancellárságának, a politikus és miniszterei lehajtott fejjel hagyták el a plénumot. Távoztak a néppárti miniszterek, a szabadságpártból egyedül megmaradt külügyminiszter, Karin Kneissl, s azok a „civilek“, akik csak a múlt hét szerdáján esküdtek fel a koalícióból kivált FPÖ politikusok helyére. A parlamenti voksolás roppant egyszerűen zajlott, a néppárti frakció 61 és a liberális Neos 7 képviselője ülve maradt, amikor az alelnök szavazásra szólította őket, a többi 115 honatya felállással jelezte, hogy új kormányt akar. Formálisan a köztársaság elnöke, Alexander Van der Bellen mondja ki az utolsó szót, azaz leváltja a kormányt, s megnevezi az új miniszterelnökjelöltet, aki majd nekilát az új miniszterek kiválasztásának. Sok időről nincs szó, mert szeptemberben előrehozott választásra kerül sor Ausztriában, várhatóan 15-én. Kurz ott újra győzhet, most azonban elvették tőle a lehetőséget, hogy május 28-án ő képviselhesse országát az unió új vezetőinek megválasztásáról szóló brüsszeli tanácskozáson.
Tíz nappal ezelőtt nem akadt ember Ausztriában, aki elképzelte volna, hogy a sikerpolitikus, a populizmust és az államférfit egyaránt megtestesítő „Basti“ bukik, s kormánya szétesik. Arra sem gondolt volna senki, hogy a két „ősellenség“, a szociáldemokraták (SPÖ) és a radikális jobboldaliak együtt buktatják meg a kancellárt. Mindkét párt az utolsó pillanatig ingadozott, elkövesse-e a királygyilkosságot vagy meghagyják posztján. Ha megteszik, szembemennek az osztrák lakosság többségének akaratával. De ha nem lépnek, akkor az ügyesen taktikázó, lelkesen szereplő Kurz behozhatatlan előnyre tesz szert a következő hónapokban.
A nyugodt Ausztriában szokatlan erejű válságot az a május 18-án közzétett videó idézte elő, amelyen az osztrák alkancellár, Heinz Christian Strache, az FPÖ első embere ittasan éppen „hazát árult” Ibizán. Egy milliárdos orosz oligarchanőt agitál, hogy osztrák sajtóbefolyás szerzésével – a felvétel 2017. nyarán készült - segítse választási elsőséghez juttatni a pártját. Cserében állami megrendeléseket ígért emelt áron a hölgynek.
A parlamenti bizalmatlanság óráiban – ilyen aktusra 1945 óta nem került sor Ausztriában – Kurz fejére olvasták, hogy két év alatt két kormányt robbantott, s ennek egyetlen oka a saját hatalmi vágya volt. Hibáztatták azért, mert a kétezres évek elején már leszerepelt szélsőségeseket ismét a hatalomhoz engedte. „A videó csak azt mutatta meg a kékek vezéréről, amit addig is tudtunk: szélsőséges, idegengyűlölő, felelőtlen, nem lehet bízni a szavában“ – fogalmazott egy Alfred Noll nevű képviselő.
Felrótták Kurznak, fittyet hányt a parlamenti demokráciára, az ellenzéki pártokat levegőnek nézi, a parlamenti többséggel egyáltalán nem törődik. A képviselőkön villámgyorsan áthajtott törvénykezést emlegettek, de még az is szóba került, hogy minden második parlamenti ülést kihagyott. Bírálták magamutogató nyilatkozatait, titkolózásait. Egyedül parlamenti frakciójának vezetője vette őt védelmébe, mondván, vétek egy működőképes kormányt 2-3 hónapra leváltani.
