Mégsem Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tavaly nyár végén lemondott rektora, illetve a Nemzeti Választási Bizottság elnöki posztját ugyancsak önként feladó elnöke a legesélyesebb a Közigazgatási Felsőbíróság elnöki posztjára.
Pedig korábban már szinte tényként kezelte mindenki, hogy Áder János köztársasági elnök, akinek a törvény szerint május 31-ig, azaz jövő péntekig meg kell tennie a posztra a jelölést, az ő nevét húzza ki a kalapból. Pedig jelölése érdekében még törvényt is módosított a kétharmad; a lex Patyi alapján akkor is visszakerülhetett pályázat nélkül a Kúriára bírónak, hogy rektori megbízatása nem lejárt, hanem - lemondásával - megszűnt.
Ám pont a Kúrián, ahová Áder tavaly szeptember 4-i hatállyal helyezte vissza Patyit, történt valami, ami miatt kiesett a pikszisből. Információnk szerint személyes ügyről van szó, ami azonban támadhatóvá tenné Patyit a felsőbíróság élén, így a kormánypártok végül kiálltak mögüle.
A 2020. január 1-től felálló új közigazgatási bíróságok első számú vezetői posztjára jelenleg Varga Zs. András alkotmánybíró, korábbi legfőbb ügyész-helyettes, a velencei bizottság tagja az esélyes. Idén tavasszal ugyanis váratlanul módosították a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, amely most lehetővé teszi, hogy ne csak ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bíró tölthesse be a posztot, pontosabban ebbe bele kell számítani a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként és alkotmánybírósági főtanácsadóként szerzett tapasztalatot is. Varga Zs.-t 2014 szeptemberében választották alkotmánybíróvá, vagyis épp nem tölt el még öt évet az Alkotmánybíróságon, amikor a köztársasági elnöknek jelölnie kell. A velencei bizottsági tagság pedig forrásaink szerint nem számít "nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetnek", vagyis nem biztos, hogy Varga Zs. megfelel az új kritériumoknak.
