Hétvégén született megállapodás arról, hogy mind a Renaissance névre keresztelt francia választási szövetség, mind az ALDE vezetői kifejtették: közös pártcsalád megalakítását tervezik. A liberális együttműködésben eddig a Renaissance mellett a magyar Momentum, német szabaddemokrata FDP, az osztrák liberális párt, a NEOS, a holland kormánypárt, a Mark Rutte miniszterelnök által fémjelzett VVD, a szintén holland D66, a belga kormányfő, Charles Michel által irányított MR, valamint a spanyol Ciudadanos jelezte részvételét.
A legnagyobb meglepetés azonban az, hogy szombaton este António Costa portugál szocialista miniszterelnök is jelezte, nem a szociáldemokrata frakcióban képzeli el a jövőt az európai parlamenten belül, hanem a liberálisokhoz kíván csatlakozni.
Könnyen lehet azonban, hogy további pártok csatlakoznak majd. A legnagyobb fegyvertény az ALDE számára az lenne, ha az olasz Demokrata Párt (PD) is őket erősítené. Matteo Renzi korábbi pártelnök komoly érdeklődést mutatott Macron tervei iránt, időközben azonban Nicola Zingarettit választották meg a tömörülés élére, aki baloldalibb politikát folytat, így a PD várhatóan a szociáldemokrata frakcióban marad. Biztosra vehető az is, hogy nem távozik a liberálisoktól a cseh kormány legerősebb pártja, az Ano.
A Renaisssance Emmanuel Macron pártja, a Lendületben a Köztársaság (LREM) választási listájának neve. Az együttműködésben Macron tömörülése mellett két másik kisebb politikai erő, a konzervatív Agir, valamint a centrista MoDem is részt vesz. A liberálisok és a Macron-lista közötti egyeztetések már hónapok óta zajlottak. Bár arra látszott a legnagyobb esély, hogy a francia elnök listája végül a liberálisok frakciójához csatlakozik, más elképzelésekről is szó volt. Így például arról, hogy Macronék önálló frakciót alakítanak az EP-ben. Ez óriási érvágást jelentett volna az ALDE számára, hiszen nyilvánvalóan több európai liberális párt csatlakozott volna a francia köztársasági elnök kezdeményezéséhez. Olyan szóbeszéd is napvilágot látott, hogy a Renaissance esetleg a Zöldeket erősíti majd.
A megállapodás nyomán azonban teljesen új helyzet áll elő. A széleskörű összefogásnak köszönhetően a liberálisok minden korábbinál nagyobb frakcióra számíthatnak az Európai Parlamentben. Becslések szerint körülbelül száz mandátumhoz jutnak, így a harmadik legnagyobb frakciót mondhatják magukénak övék a következő EP-ben. Ezzel az ALDE képviselőcsoportja lesz a legjelentősebb az Európai Néppárté és a szociáldemokratáké után, ami azt is jelentheti, hogy fontos posztokat kaphat a következő EP-ben. Az ALDE frakciót jelenleg vezető Guy Verhofstadt az EP elnöki tisztségét pályázza meg. Megválasztása komoly érvágás lenne Orbán Viktor kormányfő számára, hiszen egyik legádázabb európai bírálójáról van szó.
Jelenleg az európai néppárti Antonio Tajani irányítja az EP munkáját. A megállapodással a francia elnök is jól járhat, tovább emelheti európai súlyát. Ráadásul egy erős liberális frakció véget vethet a csúcsjelölti rendszernek. Emmanuel Macron az EU múlt heti, nagyszebeni informális találkozóján jelezte, nem tartja sokra a „spitzenkandidat”-eljárást. Ezt a gyakorlatot 2014-ben vezették be.