Átlagosan 1115 forintra nőtt az idei első negyedévben a szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, miközben tavaly ugyanebben az időszakban még 959 forint volt az óradíjuk. A fizikai munkát végzők fizetése tehát átlagosan 16 százalékkal nőtt egy év alatt – közölte a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző cég a közel 7 ezer dolgozó béradatait feldolgozó elemzésére alapozva. A fizikai munkások ma már szinte az összes hazai régióban 1000 forint feletti átlagos órabérre számíthatnak, kivéve a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön. Ezekben a régiókban ugyanis még mindig 900-1000 forint közötti sávban mozog az óradíj. A Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon viszont átlagosan 1250-1300 forint körül van az órabér.
A KSH adatai szerint január-februárban 12,1 százalékkal nőtt az átlagkereset, a fizikai dolgozók órabérének növekedése tehát átlag feletti. Hamrák Viktor, a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője szerint ebben komoly szerepet játszik a minimálbér 8 százalékos emelkedése, valamint az, hogy soha nem látott mértékű a betöltetlen álláshelyek száma, így tovább élesedett a munkaerőért folyó verseny a vállalatok között.
Az üres álláshelyek száma az utóbbi években folyamatosan növekszik, és már meghaladja a 83 ezret: ezek közül több mint 60 ezer a versenyszférában található. Tavaly év végén 100 magyar álláshelyre összességében 2,8 betöltetlen jutott, ami meghaladja a 2,2 százalékos uniós átlagot. Mindez javítja a munkavállalók alkupozícióját, és érezhetően növeli a sztrájkhajlandóságot is. A KSH adatai szerint az utóbbi években a sztrájkokban résztvevők száma megötszöröződött, így tavaly már több mint 15 ezer dolgozó igyekezett magasabb béreket kicsikarni hosszabb-rövidebb tartó munkabeszüntetéssel. Az idei évről nincsenek még hivatalos adatok, de ezt a számot már minden bizonnyal túllépték a sztrájkolók: január végén az Audi 13 ezer főt foglalkoztató győri üzemében csaknem az összes dolgozó beszüntette a munkát, ezután több ezren sztrájkoltak néhány autóipari beszállítónál is, majd a Hankook gumigyárában. A munkabeszüntetésekkel sorra kétszámjegyű béremelést értek el a dolgozók.
A bruttó 1115 forintos órabér mégsem ad ünneplésre okot, hiszen az napi 8 órás munkával számolva nagyjából a 195 ezer forintos garantált bérminimumot teszi ki egy hónapban - mutatott rá László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A szakszervezet is hasonló órabéreket mért tagjai körében: az autóipari elektronika területén a betanított munka óradíja 950-1000 forint körül mozog, a gép- és járműgyártásban az 1200 forintot is eléri az órabér. Ez azonban a szakszervezeti vezető szerint korántsem jelent a KSH és a cégek által is kommunikált kétszámjegyű béremelést a fizikai dolgozók esetében. A sztrájkok a csúcsgyártóknál és az első vonalbeli beszállítóknál zajlottak, és leginkább a szakképzett munkaerő bérére voltak hatással. A többi cégnél viszont sok esetben csupán annyi történt, hogy beolvasztották a korábbi cafeteriát vagy a mozgóbért az alapbérbe, esetleg más bérezési struktúrát vezettek be. Így a bértömeg papíron jócskán emelkedett, a ténylegesen hazavitt bér azonban valójában csupán néhány százalékkal lett több – mondja László Zoltán.
Pedig ez a több tízezres létszámú munkás keményen és mostoha körülmények között, leromlott egészségügyi állapotban, több műszakban dolgozik. Ennél is komolyabb probléma azonban, hogy éppen az ő munkájukat lehet rövid időn belül a legegyszerűbben automatizációval és robotizációval kiváltani. Képzésükre égetően nagy szükség lenne tehát, különben komolyan megterhelik majd a szociális ellátórendszert. Zömmel idősebb, képzettség nélküli emberekről van szó ugyanakkor, akiknek a fizetéséből már nem telik a képzésekre. Olyan rég nem ültek már ráadásul iskolapadban, hogy kérdéses, képesek-e még tanulni, pláne a több műszakban ledolgozott munkaórák után. A vállalatoknak, a szociál- és foglalkoztatáspolitikának nagy feladata volna mindebben – hangsúlyozza a szakszervezeti vezető, aki azonban erre egyelőre nem lát törekvéseket.
