Egy erős 2018 után Magyarország gazdasági bővülése kapacitási korlátokba ütközhet, miközben a termelékenység növekedése továbbra is szerény marad. A magas munkaerő-költségek és a gyorsan növekvő belföldi kereslet növeli az inflációt és hozzájárul a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlásához. A költségvetési hiány fokozatosan csökken és idén, illetve jövőre a GDP 2 százaléka alatt marad. Többek között ezt tartalmazza az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményéről.
A testület szerint 2018-ban 4,9 százalékos volt a magyar GDP növekedése, amit elsősorban az építési beruházások lendítettek fel. Ez a bővülés idén és jövőre 3,7, illetve 2,8 százalékra fog csökkenni, főleg a kapacitások szűkülése miatt.
Az állami beruházások szintje 2019-ben eléri a csúcsot, párhuzamosan az EU-források felszívásával. Az alacsony munkanélküliség és a minimálbér emelése miatt a bérek átlagos növekedése túlszárnyalja a termelékenység bővülését. A Bizottság azt jósolja, hogy a háztartások jövedelmének egyre nagyobb hányadát fogják felemészteni a lakhatási költségek az emelkedő lakásárak és a lakáshoz jutási rendszer változása miatt.
Az exportpiacok szűkülése miatt a kivitel nem növekszik számottevően, ugyanakkor az élénk belső kereslet magasan tartja az importot, ami 2019-20-ban hozzájárul a folyó fizetési mérleg hiányának emelkedéséhez.
Az előrejelzés szerzői szerint a kedvező irányt nem külső, inkább belső tényezők veszélyeztetik, például az, hogy a munkaerőpiac beszűkülése miatt tovább növekedhetnek a bérek és a fogyasztás. A túlfűtött gazdaság táplálja az inflációt, amely a tavalyi 2,9 százalékról idén 3,2 százalékra nő.
A költségvetési hiány tavaly 2,2 százalékon stabilizálódott annak ellenére, hogy a makrogazdasági környezet kedvező volt. A deficit idén a GDP 1,8 százalékára csökken, de a közkiadások tervezettnél gyorsabb emelkedése és a lakástámogatási rendszer széleskörű igénybevétele ronthat a hiányszámokon — állapítja meg a bizottsági előrejelzés.
