Volt diák, aki szerint szar volt a téma, volt, aki úgy érezte, nem akarták nagyon szivatni - a Népszavának nyilatkozó érettségizők véleménye éppúgy megoszlik, ahogy a megkérdezett tanároké, akik a korosztály érdeklődését figyelembe vevő, de száraz szövegértési feladatokról és időhiányról beszéltek lapunknak.
A középszintű érettségi első részében, a diákoknak a játék fogalmát körüljáró szövegértelmezést kellett megoldaniuk, valamint a szinkronizált filmekről szóló érvelést, vagy egy régészeti lelethez kapcsolódó hivatalos levelet kellett írniuk. A második részben Mándy Iván-novellaelemzés vagy József Attila és Radnóti Miklós versösszehasonlítás közül választhattak.
Magyar nyelv és irodalomból középszinten több mint hetvenezer, míg emelt szinten ezerhatszáz diák tett hétfőn érettségi vizsgát.
“A tavalyi középszintű magyar érettségi szövegértésének témája a barátság, az ideinek pedig a játék volt. Ezek alapján úgy látszik, az utóbbi időben a feladatsort összeállítók figyelembe veszik, hogy milyen téma ragadhatja meg az érettségiző korosztály figyelmét” – mondta lapunknak első benyomásai alapján Fábry Eszter, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium magyartanára. Az általunk megkérdezett tanárokhoz hasonlóan ő is kiemelte: a szövegértésre szánt kilencven perc nagyon szűkös. “Akik kicsúsztak az időből, azok a gyakorlati írásbeliségnél valószínűleg a hivatalos levelet választották, hiszen a betanult formai követelmények alapján könnyebben meg tudják írni ezt a szövegtípust. Úgy gondolom, hogy az érvelési téma sem volt bonyolult, hiszen a szinkronizált filmekről kellett véleményt alkotniuk.”
„A szövegértés szövege kissé száraz volt, és a feladatok nem voltak teljesen egyértelműek. Az általános problémaként felmerülő időhiány miatt a feladatsor összeállítóinak még inkább oda kellene figyelniük, hogy a feladatban szereplő szöveg ne legyen száraz és a kérdések egyértelműek legyenek. A gyakorlati szövegalkotásban a tanítványaim többsége az érvelést választotta, mert ahhoz kevésbé nélkülözhetetlenek a formai követelmények, de országos szinten el tudom képzelni, hogy a hivatalos levél népszerűbb volt, pont azért, mert sablonosabb módon is meg lehet írni” – mondta lapunknak Szabó Ádám az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium magyar vezetőtanára.
Bár a játékelmélet témáját érdekesnek találta a nagykátai tanárnő, Szabóné Horuczi Gyöngyi, megjegyezte, a hozzá kapcsolódó feladatok között azonban voltak nehezebbek is: "a 6. feladatban például egy festményt kellett értelmezni a feladatsor alapján. Ehhez el kellett vonatkoztatni az alap szövegtől, valamint magasabb szinten kellett azt értelmezni. A 11. feladat is a nehezebbek közé tartozott, mivel a teljes szöveg alapján kellett különféle játékelméletek részlegességét igazolni."
„Egy-két valóban kreativitást igénylő feladat is volt, amikor Magritte képét és gondolatait kellett összevetni az olvasottakkal, talán ezt emelném ki, de pont ezt tartom érdekesnek” – említette meg lapunknak Tarkó Ilona, egy ceglédi középiskola tanára is.
Két költő kertje
Az érettségi második része, a műelemzés kapcsán Fábry Eszter elmondta, fontosnak tartja, hogy a tanulók ne csak lexikai tudást kapjanak az iskolákban, hanem tudjanak, akár egy idegen szöveget is értelmezni, arról véleményt alkotni. Úgy véli, József Attila Kertész leszek és Radnóti Miklós Istenhegyi kert című verse jó választás az összehasonlító verselemzéshez, mivel költészetük a 12.-es tananyag nagy részét képezi, így talán ez megnyugtatóbb lehetett a diákoknak, hogy számukra nem ismeretlen költőktől kellett verset elemezni. A versek összehasonlító elemzését Szabó Horuczi Gyöngyi szintén jól megoldható feladatnak tartja, "ha a diák a szerkezet kérdéseit sem felejti ki az elemzésből. Az összehasonlítás emellett most is a logikus építkezésről szól.”
Tarkó Ilona is megemlítette, amellett, hogy József Attila és Radnóti Miklós is ismert, szeretett költői a magyar irodalomnak, alapmotívumokat kellett összehasonlítani: kert, virág, ez valamennyi diáknak mond valamit, ahogy a költői én és a külvilág is. „Ráadásul mindkét versben rögtön megjelenik a lírai alany (Leszek, kutyám), igazán jól összevethető a két alkotás” – részletezte. Szabó Ádám másképp gondolja: a két vers a látszólag közös kertmotívum ellenére sem könnyen összehasonlítható.
Érvelés vagy rizsa
Szabóné Horuczi Gyöngyi úgy véli, a gyakorlati szöveg és az érvelés témái érdekesek, könnyen továbbgondolhatóak voltak, a diákok valószínűleg jól meg tudták oldani.
Bernau Bianka, a Kolping Katolikus Általános Gimnázium és Sportgimnázium érettségiző diákja szerint azonban „az első részben szar volt a téma, hogy feliratosan vagy szinkronizáltan szeretem jobban a filmet, érvelni kellett valamelyik mellett. Szerintem a feliratos jobb, mert jobban visszaadja a film hangulatát, erről 120 és 200 szó közötti terjedelemben kellett írni. A novellaelemzés kapcsán így nyilatkozott: „400 szó volt a minimum, 387-et írtam, aranyos volt a sztori, de ennyit nem lehetett róla írni. Sokat rizsáztam, a semmiről írtam, töltelékszavakkal lehetett megoldani a feladatot. Mivel plusz-mínusz tíz százalékkal el lehetett térni az előírt terjedelemtől, 387 szóval a határon belül voltam itt is.”
„Több korábbi év feladatsorához képest a mostani szövegértés számomra nehezebb volt, a kérdések megfogalmazása szerintem bonyolultabbra sikerült idén. Előfordult, hogy valamelyik kérdésnél leblokkoltam” – mondta a Népszavának Balogh Bálint, a Budai Középiskola diákja. „Az érveléses feladat már jobban bejött, a szinkron fontossága mellett érveltem. Szerintem a felirat elviszi a figyelmet, bár a nyelvgyakorlást segíti. Azt is leírtam, hogy nekem fontos, hogy néhány magyar színész hangját szeretem és fel is ismerem. A Mándy-novella értelmezésénél az anya-fiú kapcsolatról próbáltam számomra lényeges és személyes gondolatokat leírni. Összességében kibírtam, de ha most újraírhatnám, már vizsgadrukk nélkül még jobb lenne.”
„Szerintem egész jó volt, nem éreztem, hogy nagyon szívatni akarnak” – jegyezte meg Ludányi Eszter, a Veres Pálné Gimnázium végzős diákja. „A szövegértésnél a szöveg viszonylag könnyen érthető volt, csak néhány feladat volt furcsa, értelmetlen. A köznapi szövegalkotás témájához könnyen kapcsolódni lehetett: a feliratos/szinkronizált film olyan téma amihez vannak saját gondolataim, a másik, a régészeti szerintem fura volt.” Kiemelte, az elemzésnél az egyik szöveg tényleg Radnóti volt, ahogy arra számítani is lehetett. „Igazából mindkettő vállalható volt, a mi csoportunk tavaly írt is ilyen verselemzést ahol két kertes verset kellett összehasonlítani. Bár végül nem azt választottam, mert a szerkezetét nem láttam át. A novella tetszett, pont ilyesmit írtunk gyakorlásnak pár hete. Lehetett a témáról írni eleget, én kb. 15 perccel hamarabb is ki tudtam jönni. Az első részt épphogy befejeztem stimmelt a fél óra – egy óra beosztás. Összességében szerintem elég jó évet fogtam ki, nem volt nagyon vészes.”
Mándy Iván már nem kortárs
Szabó Ádám úgy véli, a műértelmező szövegalkotás esetében Mándy novellája egyfelől jó választás, mert kitűnő szövegről van szó, másfelől azonban sokak számára jelenthetett kihívást, „mert nem teljesen hagyományos novella, tehát a novellaelemzés módszereit nem lehet sablonszerűen alkalmazni rá, illetve a novella világa (az ötvenes évek valósága, melyben a Horthy-rendszerben szocializálódott anyafigura teljesen elveszetten létezik) nagyon távoli a mai fiatalok számára, és árnyalt lélekrajza valószínűleg sokak számára nem volt egészen érthető. "Az érettségi második részében most nem volt igazán kortárs szöveg, Mándy Iván is klasszikusnak számít már, nemcsak azért, mert 1995-ben meghalt, hanem azért is, mert maga a korszak, amelyben játszódik a novella történelemből is tanult anyag, a konkrét évszám lehet zavaró (esetleg rögtön a forradalomra asszociál a diák), de teljesen egyértelmű, világos novelláról van szó, egy átlagos érettségizőnek értenie kell ezt a szöveget" - mondta Tarkó Ilona.
Tölgyesi Kristóf, a budapesti Eötvös József Gimnázium tanulója szerint nem volt vészesen nehéz a középszintű magyar érettségi. „A szövegértési feladat teljesen érthető volt, nem voltak benne olyan szakszavak, amelyek után bogarászni kellett volna. A kérdések is egész jók voltak. A korábbi években voltak ennél nehezebbek is. A második részben Mándy Iván novelláját elemeztem. Mándy nem volt kötelező tananyag, most találkoztam a nevével először. Nem tudom, mennyire sikerült jól, szerintem ebben a szövegben nem annyira az irodalmiság volt fontos, hanem a boldog békeidők és a szocializmus valóságának az ütköztetése.”
„Bevallom, kicsit féltem, hogy milyen témában lesz majd a szövegértés, de ezzel a játékot definiálóssal sikerül érdekes területre tapintaniuk. A hozzá tartozó kérdések nagy része is megválaszolható volt a szöveg alapján, bár volt pár nem annyira intuitív is” – vélekedik Vizkeleti Péter, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumának tanulója. Az érettségiző szerint az érvelés témája nagyon gondolatébresztő volt: szinkronizálás vs. feliratozás. „Ilyen témáról könnyű írni, így ezt választottam” – jegyezte meg. „Az elemző esszénél Mándy Iván Nyaralás című novellájának elemzését választotta, „mert a prózát emészthetőbbnek találom, illetve mert egyből megfogott, hogy egy anya-fiú kapcsolatról szól a novella. Mindezt az író megfűszerezte egy kis szocializmussal, a két szereplő rendszerhez való hozzáállásával és eltérő nézőpontjával. Nem mondom, hogy megírta magát a szöveg, de relatíve kis erőfeszítéssel is össze lehetett hozni azt a minimum 400 szavas elemzést.”
Bob Dylan a vizsgán
Emelt szinten a diákoknak József Attila szövegértelmezést kellett megoldaniuk, valamint további a szerzőhöz kapcsolódó feladatokat. Szövegalkotást a nemrég elhunyt Tandori Dezső A Semmi kéz című verse alapján kellett írniuk, a reflektálási feladatban pedig arról kellett véleményt alkotniuk, egyet értenek-e Bob Dylan Nobel-díjával.
Az emelt szintű érettségi feladatsorban József Attilához kapcsolódó feladatok szerepeltek, s mivel neki mind az életét, mind az életművét részletesen tudni kell, ezért ez nem okozhatott problémát egy felkészült diáknak (kellett pl. a A Dunánál műfaja vagy volt versfelismerés, ez azért szokott lenni) – mondta Tarkó Ilona. „A műelemzésnél előjött egy valóban kortárs költő: Tandori Dezső, mivel februárban halt meg, akár még várható is volt. A Semmi Kéz című alkotás elemzése egy átlagos diáknak valóban nehéz, de elméletileg emelt szinten nem okozhatna gondot. Én azért ezt tényleg komolyabb, nehezebb feladatnak tartom” – fűzte hozzá a ceglédi tanárnő.
Az emelt szintű érettségit tevő diákok alacsony számát illetően Tarkó Ilona elmondta, magyarból, nyelvtanból olyan követelmények vannak, amelyekkel ő is csak egyetemi tanulmányai során találkozott, pl. szociolingvisztika. „Az is igaz, hogy az olvasás helyett sokan választják a filmnézést, azaz nehezebb elolvastatni egy hosszabb regényt a diákokkal. Emelt szinten szerintem is alapvető, hogy olvasson a vizsgázó, viszont biztosan kivennék néhány nehezebb anyagot. Szó sincs róla, hogy mindenki, aki emelt szinten érettségizik, az magyartanár akar lenni, sőt, aki annak indul, azok közül is sokan meggondolják magukat, lássuk be, ez továbbra sem a legvonzóbb pálya.”
