Az osztrák kancellár azt javasolja, hogy dolgozzák át a 10 éve életbe lépett uniós alapszerződéseket, mert menet közben alaposan megváltoztak a körülmények és pl. keményen fel kell lépni, ha valamely tagállam megszegi a jogállamiság és a demokrácia elveit. Úgy fogalmazott, hogy a jobboldali populisták nem lehetnek szövetségesek. Ugyanilyen szigort kell alkalmazni abban az esetben, ha egy kormány nem regisztrálja az illegális migránsokat, hanem csak simán átengedi őket, vagy túllépi az államadósság megengedett kereteit. Kurz szerint ilyen esetekben az eddiginél világosabb szankciókat kell hozni, mert jobbá kell tenni az uniót. Mint mondta, nem azért veti fel az ötletet, mert szét akarja verni az EU-t, vagy esetleg a kilépésről fantáziál. A dolog valójában úgy áll, hogy a szervezet folyamatosan válság üzemmódban működik, azért a kihívások láttán az alapokon kell változtatni.
Azt is felvetette, hogy számolják fel a jövőben az EP strasbourgi székhelyét és az intézményt teljes egészében költöztessék át Brüsszelbe, mert elég volt a vándorcirkuszból. Szerinte ha Macron valóban reformokat akar, akkor ezt az indítványt sem utasítja el. Beszélt arról is, hogy a mostaninál kisebb Bizottságra volna szükség, azaz a tagállamok a jövőben igazságos rotációs elv alapján osztanák el a biztosi helyeket. A munkához már az európai választás után hozzá kellene látni, ideértve, hogy nemzedékváltásra van szükség az EU élén – jegyezte meg Kurz.
Weber: Ne kaphassanak érdemi funkciót az euroszkeptikus pártok
Weber megerősítette: semmiképpen nem kíván sem a szélsőjobbra, sem a szélsőbalra támaszkodni, hogy a Bizottság elnöke lehessen, sőt ragaszkodik ahhoz, hogy ne kaphassanak érdemi funkciót Strasbourgban az euroszkeptikus pártok. Hiszen azok elutasítják a közös Európát, szét akarják azt verni. Viszont a maga részéről mindenképpen segíteni igyekszik azon, hogy sok ember úgy érzi: Brüsszel túl messze van, és magukra hagyta őket. Miközben látnivaló, hogy a földrész nem tud helytállni a globalizált világban az összefogás nélkül. Emlékeztetett arra, hogy már a jobbos populisták sem beszélnek a kilépésről. Inkább azt hangoztatják, hogy az EU-t a nemzetállamok megerősítésével át kell alakítani. Persze emögött ugyanaz az önzés rejlik és továbbra és le akarják rombolni az uniót.
A politikus kitért arra, hogy jelenleg a legnagyobb törésvonal Kelet és Nyugat, illetve Észak és Dél között húzódik, ami összefügg az identitással, az értékekkel. De itt hidakat kell építeni, hogy Európa ismét egységes legyen. Ehhez tiszteletet kell tanúsítani, oda kell figyelni a másikra, nem szabad azonnal ítélkezni. Pl. a kvóták ügyében. Ezzel együtt Weber biztos abban, hogy meg lehet állítani a nacionalisták rohamát. Ugyanis az emberek látják a Brexit és a világban végbemenő átfogó változások kihatásait. És ha bátran és élettelien alakul a demokrácia, akkor sikerülni fog, hogy Európa erősödjön és stabilizálódjon.
A német szociáldemokraták elnöke szerint ki kell dobni Orbánt a Néppártból
Orbán Viktor és a szélsőjobbot is magába foglaló osztrák kormány miatt keményen nekiment az Európai Néppártnak a német szociáldemokraták elnöke. Kampánynyitójában Nahles azt mondta, hogy a konzervatívokban már nem lehet megbízni, mert azok kengyeltartók a magyar és az osztrák jobboldal számára, azon kívül őket terheli a felelősség a Brexitért. Egyben sürgette a Néppártot, hogy az dobja ki a magyar miniszterelnököt. Úgy fogalmazott, hogy három hét múlva a minden a tét, mert egyesek vissza akarják forgatni a történelem kerekét.
Orbán és Salvini a minimálisra szorítaná le a közös Európát
Az Európa-választáson két, teljesen eltérő modell csap össze az EU jövője ügyében. Az egyik oldalon áll Orbán és Salvini. Rájuk joggal panaszkodnak mindazok, akik továbbra is ideálisnak tartják a földrész szemszögéből a liberális, átlátható és nyílt demokráciát. Viszont a tekintélyelvű-nacionalista szövetségnek köszönhető, hogy végre elmozdult a vita a holtpontról a hogyan továbbról, mert elég volt az integráció toldozgatásából-foldozgatásából.
Az Orbánok, Salvinik, Le Penek a minimálisra igyekeznek leszorítani a közös Európát, növelnék a nemzeti mozgásteret, illetve érzést, továbbá visszaállítanák a kormányok ellenőrzését saját gazdaságuk fölött. Egyben a megerősödött nemzetek jobban beleszólnának saját határaik között a társadalom, a kultúra és a vélemények sokszínűségébe. Ennek érdekében még a demokráciát és a jogállamot is támadják. Viszont rettenetesen zavarja őket, hogy még vannak európai intézmények, amelyek szükség esetén merészelnek közbeavatkozni.
Ugyanakkor ha nem volna ez a szövetség, akkor nem alakulna ki az ellenmodell. Mert pl. az Osztrák Néppárt strasbourgi frakcióvezetője indítványozza, hogy az EU-döntéseknél töröljék el a tagállami vétó lehetőségét. Ő és hívei fokozni igyekeznek a nemzetközi versenyt, a többi közt korlátozott legális bevándorlás útján. Nyíltságot és átfogó felelősséget sürgetnek. Lehet, hogy mindez nem népszerű, de logikus alternatíva Orbán és Salvini bezárkózásával szemben. Azaz a hónap végén a választópolgárok a jövőbeni irányról határoznak, aminek messzire ható következményei lesznek.
Szerelmi jelenetként írta le a találkozót Timmermans
New York Times/Washington Post/Yahoo/AP
Olaszország lassan a szélsőséges populizmus központja lesz Európában. Salvini migráns-, iszlám- és bürokráciaellenes lobogó alatt egyesíti a jobboldali pártokat a választás előtt és azt ígéri, hogy átalakítja az EU-t. Leginkább Orbán Viktornak udvarol mostanában. Timmermans úgy kommentálta a csütörtöki, budapesti találkozót, hogy az szerelmi jelenet volt, a családi értékekre építve, ám azok igazából hátrányos megkülönböztetést jelentenek. Egyértelmű, hogy az olasz vezetőnek döntő szerepe van Strasbourgban az általa képviselt euroszkeptikus frakció megerősödésében. Ugyanakkor egyre feszültebb Orbán helyzete a saját, konzervatív pártcsaládján belül. A kormányfő azonban tétovázott, amikor arról kérdezték, hogy átlép-e a Salvini-féle csoportba, de az egyértelmű, hogy keresi az olasz politikus közelségét.
Lehet, hogy a választások eredményeként a Liga lesz az EP legerősebb pártja. A Teneo tanácsadó cég elnöke azt mondja: Salvini most esélyt kap, hogy külföldön is terjessze a nemzeti szuverenitáson alapuló irányvonalát. Odahaza akár a voksok 32 %-át is megszerezheti. Ám ez inkább csak a belpolitikában lendít a helyzetén, mert Strasbourgban szakkérdésekben igencsak éles viták zajlanak a saját frakcióján belül. És az is erősen kérdéses, hogy lehet-e a politikus az egyesült jobboldali front vezére az Európai Parlamentben.
Tisztázniuk kell a viszonyukat
A lap az európai nacionalisták körberajongott hőseként mutatja be Orbán Viktort és azt írja, hogy a politikus már évek óta kokettál a nacionalista táborral, ám most már be is jelentette Salvinival az oldalán, hogy együtt akarnak működni a választás után. Az olasz vezető azon van, hogy a jobboldali populista, illetve radikális pártok élén megnyerje az EP-választást. Utána közös frakciót hozna létre. Neki, Le Pennek, az Osztrák Szabadságpárnak nagy győzelem a bejelentés, hogy a Fidesz csatlakozni kíván hozzájuk. Hiszen csodálják a magyar kormányfőt a kemény bevándorláspolitikáért, a Brüsszel és Berlin elleni kérlelhetetlen bírálatért, a keresztény-konzervatív értékek hirdetéséért. Orbánt a programja alapján több köti össze jobbos nacionalistákkal, mint a Néppárttal. Maradna ugyan a kereszténydemokraták soraiban, de a maga felfogásának megfelelően megreformálná a pártcsaládot.
A választás után újrakeverik a kártyákat és a két félnek tisztáznia kell a viszonyát. Amit ez ügyben a CDU elnök asszonya mondott a héten, az nem túl biztató a magyarok számára. Ám Orbán már jó ideje megelőző lépéseket tett a kizárás esetére. Logikus alternatíva, hogy összeálljon a nacionalistákkal. Ezt szolgálja, hogy Salvini után hétfőre az FPÖ vezérét várják Budapestre. A kormányfőnek ily módon kényelmes választási lehetősége van: ha marad az EPP-ben, akkor megnő a befolyása, mert várhatóan továbbra is a konzervatívok alkotják a legjelentősebb frakciót. Ugyanakkor ha mennie kell, akkor a nacionalisták nem csupán eufórikusan fogadnák, hanem vezérként és zászlóvivőként azonnal pajzsra emelnék, amit a Néppárt megtagadott tőle.
Több gond is nyomasztja az európai konzervatívokat
Több gond is nyomasztja az európai konzervatívokat a választások közeledtével, ezek közül az egyik úgy hívják: Orbán Viktor. Azért nagy kérdőjel a politikus, mert bár azt hangoztatja, hogy nem akarja elhagyni a pártcsaládot, ám egyre gyakrabban provokálja azt. Két napja pl. Salvinival pózolt a határkerítés mellett, hétfőn pedig Budapestre hivatalos az Osztrák Szabadságpárt első embere, aki semmit sem veszített radikalizmusából, amióta szélsőséges pártja élén bekerült a kormányba. Nemrégiben pl. védte azt az összeesküvés elméletet, hogy Európában bizonyos körök nagy népességcserére készülnek.
Kiszelly Zoltán politológus úgy becsüli, hogy az EPP-n belül a tagpártok 25-30 %-a támogatja Orbánt. A kormány közeli szakértő kiemeli, hogy Magyarország gazdasági súlya nem jelentős, ám vannak víziói és a miniszterelnök immár Nyugaton is népszerű lett. A Néppárt elnöke, Daul viszont újfent arról biztosította a lapot, hogy semmiféle szövetség nem képzelhető el egy populista párttal, ami ezek szerint előrevetíti, hogy a Fidesznek a választás után távoznia kell a pártcsaládból. A konzervatívok úgy számolnak, hogy a magyarok nélkül kb. 15 helyet veszítenek és akkor nehéz lesz megszerezniük a Bizottság elnöki tisztét. Fel kell újítaniuk a koalíciót a szociáldemokratákkal, sőt a stabil többséghez be kell vonniuk a liberálisokat, de esetleg még a zöldeket is.
Kibukott az ENSZ
Riadót fújt az ENSZ Emberi Jogi Hivatala, mert a jelentések szerint Magyarország akár öt napon keresztül is éhezteti az elutasított menedékkérőket a két tranzitövezetben. A világszervezet illetékes főbiztosának szóvivője azt mondta, hogy az Orbán-kormány megszegi a jogot, noha az Európai Emberi Jogi Bíróság közbeavatkozása után megígérte, hogy véget vet a gyakorlatnak. A koplaltatás eredményeként ugyanis alultápláltság léphet fel, de az eljárás eredendően embertelen. A Genfben kiadott nyilatkozat szerint riasztóak a hírek, miszerint Röszkénél és Tompánál szándékosan nem adnak enni az érintetteknek. Úgy tudni, hogy tavaly augusztus óta 21 ilyen eset fordult elő. A magyar fél arra hivatkozik, hogy a migránsok bármikor visszamehetnek Szerbiába a két zónából. Ám az ENSZ szerint szó sincs önkéntességről, amikor a lelketlen feltételek kényszerítik ki a távozást.
Orbán erősen migránsellenes politikával lett népszerű, ám egyidejűleg magára vonta az iszlámellenesség és az antiszemitizmus vádját. Az ENSZ képviselője felszólította Magyarországot, hogy teljesítse kötelezettségét a menekültekkel szemben, mert alapjognak menedékért folyamodni alapjognak számít. És nem lehet senkit sem visszaküldeni oda, ahol üldöztetésnek, kínzásnak, halálnak, vagy más durva, embertelen és megalázó bánásmódnak lehet kitéve.
Vizsgálatot indíthat Brüsszel
Brüsszel azt mérlegeli, hogy hivatalos vizsgálatot indít a hatalmas magyar médiabirodalomnak adott állami támogatás miatt. A Bizottság megerősítette, hogy vizsgálja az ügyet, miután megkapta a panaszt a KESMA finanszírozása kapcsán. A szokásos eljárásrendnek megfelelően a testület szakértői most felmérik a helyzetet. Jávor Benedek úgy nyilatkozott, hogy alapítványt részben uniós pénzek jogtalan felhasználásával hozták létre. Ezért az EU-nak most elsősorban versenypolitikai felhatalmazása alapján kellene fellépnie a tiltott állami segítség, illetve médiakoncentráció ellen, mert a sokszínű sajtó nélkül semmilyen választáson nem lehet legyőzni a Fideszt.
Lesújtó állapotban a média sokszínűsége
Az európai zöldek egy friss tanulmánya a sajtószabadság világnapja alkalmából kimutatta, milyen lesújtó állapotban van a média sokszínűsége Magyarországon, mennyire romlott a e téren helyzet 2010 óta. A szerzők, a Mérték Elemző Intézet munkatársai kiemelik, hogy a tömegtájékoztatás 10 éve folyamatos válságban van. Az orgánumok tulajdonjoga fokozatosan Orbán közeli üzletemberek kezébe ment át. A köztévé és –rádió propaganda szócső lett – mondja Horváth Gábor, lapunk főszerkesztője, kiemelve, hogy az egyszerű magyart még a futballmeccsek szünetében is újabb és újabb félelemkeltő hírekkel bombázzák. Így a fiatal lányokat fenyegető migránsokról, iszlám merénylőkről, akik visszaélnek Németország jóságával, majd az ilyen összeállítások a végén általában magasztalják a biztonságot, aminek köszönhetően egyre több külföldi jön Magyarországra.
Ezzel párhuzamosan az EU-n belül példátlan koncentráció ment vége a médiapiacon, csaknem 500 újság került nemrégiben a kormány közeli alapítvány, a KESMA birtokába. A csoport kapja az állami hirdetések 87 %-át az írott sajtón belül. Az RTL ugyanakkor a tévék közt ellenségesnek számít, tavaly a hivatalos reklámoknak csupán 1 %-a jutott neki. A helyzet láttán az európai zöldek sürgetik, hogy a Bizottság indítson eljárást. Továbbá hogy a szerkezeti alapok folyósítását tegyék függővé a sajtó sokszínűségétől. Brüsszelben azt közölték, hogy a tanulmány alapján elemzik az adatokat.
Egyre nagyobb a szakadék
15 évvel a keleti nyitás után az újság kétségesnek nevezi, hogy mennyire sikerült a régi és új Európának összenőnie. Gazdaságilag továbbra is nagy a szintkülönbség a kontinens két része között. Az új tagok burkoltan berzenkednek az ellen, hogy olcsó munkaerő forrásai legyenek, illetve hogy gyengébb minőségű árukat kapnak odaátról. A nyugtalanság persze kölcsönös, a napokban mondta egy uniós illetékes, hogy jó volna, ha Lengyelország ezentúl nem tekintené pénzautomatának az EU-t. A legnagyobb gond azonban az, hogy Keleten mennyire osztják a közös értékeket. Emiatt büntető eljárás folyik Magyarország és Lengyelország ellen, mert tényleg úgy látszik, hogy ez ügyben a szakadék csak növekedett a két, nacionalista és euroszkeptikus kormány megválasztásával.
Különösen nagy súrlódás oka volt, hogy az egykori szocialista államok vonakodtak átvenni a menedékkérők egy részét. Olyannyira, hogy a németek 46-47 %-a immár hibának tartja a bővítést. Másrészről viszont igaz, hogy az új tagok menedéket látnak az unióban újdonsült szuverenitásuk számára, és abból nem akarnak átengedni Brüsszelnek.
Zsugorodó lakosság
A magyar kormány rabszolgatörvénnyel igyekezett segíteni a munkaerőhiányon, ám az intézkedés nem vált be abban az országban, ahol a vállalatok lasszóval fogják az embereket, miközben Orbán Viktor korlátozza a külföldieknek kiadható munkavállalási engedélyek számát és rendszeresen kirohan a bevándorlók ellen. Pedig nagyon kellene a munkáskéz, hiszen az állástalanok száma rekord alacsony, viszont a gazdaság növekedési szintje a legmagasabbak között van Európában. Hasonló cipőben jár pl. Németország és Dánia is, de azok úgy alakították a jogszabályokat, hogy becsábítsák az utánpótlás a határokon túlról.
Magyarország viszont a keményen nacionalista Orbán politikájának csapdájába esett. A sajtó tele van migránsellenes kampányokkal. És egyelőre váratnak magukra a Parragh László által hiányolt fehér, keresztény gyökerekkel rendelkező munkavállalók. Százezrek mentek viszont Nyugatra dolgozni – a nagyobb kereset reményében. Ebben a helyzetben született meg a rabszolgatörvény, ám az nagy tiltakozást váltott ki. A miniszterelnök hisztérikus sikoltozásnak minősítette a reakciót, de az olyan heves volt, hogy a sok nagy, közepes és kis cég nem él vele. Vértes András, GKI vezetője úgy gondolja, hogy a lépést inkább politikai, semmint gazdasági szempontok vezérelték, mert Orbán így tudja tetszőleges ideig fenntartani a hatalmát.
A politikus a jelek szerint mégsem akar változtatni. Továbbra is a migránsok ellen agitál. Elemzők szerint azonban immár az olcsó munkaerőre épülő magyar modell kerül veszélybe, amely pedig nagy vonzerőt jelent a külföldi befektetők számára. Ligeti Miklós a Transparency Internationaltől azt mondja, a hatalom gesztust kíván gyakorolni. Ily módon igyekszik igazolni, hogy enyhíteni akar a munkaerő piaci nyomáson. Orbán az utóbbi években kezébe kaparintotta a gazdaság irányítását, oligarcha-hálózatot hozott létre, annak most jól jöhet az új jogszabály. Eközben továbbra is rengetegen vándorolnak ki és egy osztrák elemző szerint épp ez az oka, hogy zsugorodik az ország lakossága.
