A méz ára idén sem emelkedik, ellentétben az önköltséggel, amit - főleg a nemzetközi piacokat elöntő olcsó kínai termék miatt - egyre nehezebb kitermelni. Az Európába érkező átlagosan 100 ezer tonnás ázsiai méz a piaci forgalom majd’ 50 százalékát adja, s így meghatározza az árakat – mondta Bross Péter, a 20 ezer méhészt és 1,2 millió méhcsaládot képviselő Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a 25. jubileumi Méhek napja rendezvényén. A kínaiak nyomott áron, az átlagos mézár alatt 30 százalékkal értékesítik terméküket. Mára az olcsó ukrán méz is tovább rombolja a piacokat. Az alacsony ár egyik magyarázata, hogy a szakma szerint ezek a mézek nem nektárból készülnek. A méz-világpiacot „megölik” az olcsó, gyenge minőségű mézek. A két nagy exportőr adja ma már az európai forgalom kétharmadát és a fennmaradó egyharmadon osztozik Románia, Bulgária, Spanyolország, Mexikó és természetesen Magyarország, amelyek valódi, jó minőségű mézet állítanak elő.
Hazánkban a megtermelt méz nagyjából 50 százaléka akác. A fennmaradó mennyiségen a vegyes virágméz, a hárs, a repce, a napraforgó méz és kisebb tételekben egyéb különlegességek osztoznak. Kaptáronként, vagy méh családonként átlagosan évente 25 kiló mézzel számolhatnak a termelők.
A hazai mézfogyasztás eléri az évi egy kilogrammot, ami az elmúlt 5 évben ugyan stagnált, de a 30 évvel ezelőtti mennyiség kétszerese – jegyezte meg a Népszava kérdésére az egyesület elnöke. Az átlagosan itthon megtermelt 25-30 ezer tonna magyar mézből 15-20 ezer tonnát a külpiacokon értékesítenek, azaz a magyar méz négyötöde az uniós piacokra kerül, elsősorban Németországba, Franciaországba, Olaszországba. Bross Péter hangsúlyozta, a hazai fogyasztók nem találkoznak kínai mézzel, szinte kizárólag magyar mézet fogyasztanak. Az OMME elnöke elmondta, a hazai igényeket még a gyenge években is ki tudják elégíteni. A Népszava kérdésére az egyesület elnöke megjegyezte, némi öröm az ürömben, hogy míg korábban a méhészeknek rengeteg kárt okozott a méhcsaládok-, illetve kaptárak szervezett lopása, mára ez jelentősen visszaesett, ami főképp a kaptárak kötelező jelölésével magyarázható.
A méhek pusztulása, ha nem is olyan drámai mértékben, mint például az Amerikai Egyesült Államokban, de Magyarországon is megjelent. Igaz, becslések szerint még így is négyzetkilométerenként 12 méhcsalád gyűjti a nektárt Magyarországon, ami Európában az egyik legnagyobb állománysűrűséget jelenti. A hazai méhészeti kedv, a nemzetközi trendekhez hasonlóan, éppen az egyre csökkenő nyereség miatt is, folyamatosan esik vissza.
Tavaly több megyében figyelték meg a mézgyűjtő rovarok tömeges elhullását. A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (NÉBIH) vizsgálatai még nem zárultak le, de annyi bizonyosnak látszik, hogy a külön-külön a méhekre veszélyt nem jelentő növényvédőszerek együttes hatása végzetes lehet.
A növényvédőszeres mérgezés gyanúját erősíti, hogy a méhpusztulás egy másik lehetséges oka, az ázsiai méhatka, vagyis a varroa destructor után varroa fertőzésnek nevezett betegség szinte kizárólag október-novemberben támadhatják meg a rovarokat. Megfelelő szakmai felkészültséggel azonban hatékonyan lehet védekezni a méhgyilkos atkák ellen is. Az Agrárminisztérium koordinálásával az illetékes hatóságok számos vizsgálatot végeztek, ezek során kitértek a méhek földrajzi elhelyezkedésére, a méhek gyógyászati kezelésére, az időjárási viszonyokra, illetve a környező növénykultúrák növényvédelmi kezelésére és természetesen a méhpusztulás okait is igyekeznek felderíteni - mondta Nagy István földművelésügyi miniszter . Fokozottan ellenőrzik az állatgyógyászatban használt gyógyászati és gyógyhatású készítményeket is. Emellett az agrártárca kidolgozta a szerek nyomonkövetési rendszerének koncepcióját, ami az online permetezési naplót is magába foglalja. Ez valós idejű nyilvántartást tesz lehetővé, s ezzel minden kétséget kizáróan lehet majd követni a permetezéshez felhasznált növényvédelmi szereket, hatóanyagokat – tette hozzá Nagy István.
Emellett a kormány a tömeges méhhalálért elsősorban felelőssé tett egyes növényvédőszerek használatának szigorításáról, illetve a neonikotikumokat tartalmazó csávázószerek kivonásáról, illetve betiltásáról is döntött – közölte Nagy István, aki maga is méhész.
A kormány, a nagy nemzetközi cégekkel évekkel ezelőtt kötött stratégiai szerződések után az OMME-vel is aláírt egy hasonló megállapodást. Idén, az uniós támogatásból szabadon felhasználható, vagyis de minimis juttatásokból 600 millió forintos támogatásra számíthat az ágazat, vagyis méhcsaládonként 500 forintra. A szaktárca tervei szerint nyáron elektronikus úton igényelhetik az egyesület tagjai ezt a pénzt. A programra 2022-ig a nemzeti és az uniós forrásokkal együtt, évi több mint egy milliárd forint jut. Hogy ez mire lesz elég, majd elválik. Bár az idei méhcsaládonként 500 forintos támogatás hozzájárul a termelők költségeinek a mérsékléséhez, de nem ettől lesznek nyereségesek. Ez az összeg nem jelent megoldást a méhészek gondjaira, de ahhoz képest, hogy ez a szektor nem kap közvetlen uniós támogatást, ez az összeg legalább afféle beporzási támogatás, de legalább ennyire fontos, hogy a méhészek úgy érzik, végre elismeri a kormány is a szektor fontosságát.
Hogy mivel járna, ha a méhek eltűnnének Magyarországon, arra csak egy rövid felsorolással válaszolt Bross. A paradicsom, paprika, hagyma, répa, mustár, brokkoli, káposzta, dinnye, uborka, szelíd gesztenye, eper, barack, napraforgó, almaszilva, cseresznye. meggy, mandula, padlizsán, ribizli, vagyis szinte minden zöldség és gyümölcs termesztése gyakorlatilag összeomlana.
A méhészek árbevétele éves szinten nagyjából 25 milliárd forint, de a beporzással becslések szeirint 60-70 milliárd forintos hasznot hajtanak a méhek, méhészetek a mezőgazdaságnak – említette Bross Péter.
