Az indította őt a háttér feltárására, hogy tavaly Jeruzsálemben, az izraeli külügyminisztérium által szervezett, antiszemitizmussal foglalkozó fórumon az egyik vita résztvevőit a hallgatóság soraiból azzal a kérdéssel szembesítették, „miért nem beszélnek arról, hogy Soros György náci?”
Terjedelmes írásának bevezetőjében Epstein megállapítja, hogy az ismert filantróp izraeli démonizálása nagyrészt liberális szemléletének tudható be. Ezután részletesen áttekinti a milliárdos világképének és Izraelhez való viszonyának az alakulását, és ennek során rámutat néhány fontos kiinduló pontra.
A holokauszt túlélésének az élménye nyomán Soros arra jutott, hogy zsidó identitása addig élet-halál kérdése volt, és ő – bár soha nem tagadta meg zsidóságát – a továbbiakban nem „mint zsidó” akar élni és érvényesülni. Idővel aztán megerősödött „amerikai zsidó” identitástudata.
Egy Benny Landa nevű, cionista nézeteket valló izraeli vállalkozóval folytatott beszélgetése során Soros kifejtette: ő maga „túl sok nácizmust” tapasztalt ahhoz, hogy a pozitívan értékelje a nacionalizmus bármilyen formáját. Első izraeli látogatására 1994 januárjában került sor, és Herclijában elhangzott, a zsidó nacionalizmust is bíráló beszédével nagy megrökönyödést okozott a hallgatóság körében.
Erre a látogatásra visszatekintve, 2007-ben megjelent könyvében Soros megírja: amikor találkozott Jichak Rabinnal, az izraeli miniszterelnök éppen mobiltelefonon beszélgetést folytatott Jasszer Arafattal, és a hangulat eurofikus volt, a béketárgyalások akkor jutottak a csúcspontra. Ő azonban arról beszélt Rabinnak, hogy csak az a béke lehet tartós, amit azzal az erővel kötnek meg, amely bírja a nép bizalmát. Soros úgy vélekedett, hogy a Hamász radikális palesztin mozgalmat is be kellene vonni a megállapodásba. Az Arafat vezette Palesztin Hatósággal kötött megállapodás aztán nem is bizonyult időtállónak.
Soros egy alkalommal Ehud Olmert jeruzsálemi polgármester vendége volt, és a vacsorán részt vett a magyar származású Tommy Lapid politikus, valamint Ephraim Kishon író is. A vacsorára visszaemlékező Daniel Doron izraeli politológus szerint jól elbeszélgettek magyarul, Lapid és Kishon „próbált némi cionizmust önteni” Soros fejébe, de nem jártak sikerrel. Doron úgy ítéli meg, hogy Soros nem Izrael-ellenes, de Barack Obamához hasonlóan látja a világot, és ezen a képen Izrael a rossz táborba tartozik, a palesztinokkal való bánásmódja miatt.
Több izraeli ugyanakkor csalódottságának adott hangot, amiért a pénzember nem Izraelben fektetett be dollármilliárdokat.
