Amikor Orbán Viktor azt hangoztatja, hogy a magyar érdeket védi Brüsszellel szemben, akkor valójában a saját hatalmi ambícióit szolgálja – így gondolja a magyar választók fele. És csak 34 százalék hiszi, hogy a Brüsszellel szemben megfogalmazott mondatok Magyarország érdekében hangzanak el – erre jutott a Pulzus. (A közvélemény-kutató a Szociális Demokráciáért intézet megbízásából mért.) Azaz az EP-kampány kezdetén úgy tűnik a többség szkeptikus a kormányzati kommunikáció paneljeivel szemben.
Nem véletlenül: noha az utóbbi időben lazult a magyarok Európa-kötődése, a többség még mindig oda van az EU-ért. A különböző együttműködésekről a lakosság 58-73 százaléka gondolja úgy, hogy előnyös (lásd: ábránkat) Magyarországnak. Két tételt érdemes külön megvizsgálni.
Az egyik a munkavállalás: itt a legmarkánsabb az ellenvélemény, hiszen a megkérdezettek majdnem negyede gondolja azt, hogy Magyarország számára ez hátrány. E vélekedés oka kettős - és ellentmondásos. Egyrészt sokan hiszik úgy, hogy az Unió elszívja (többek között a magas jövedelmek lehetőségével) a magyar munkavállalókat, és ennek tudható be a szinte már egész ágazatokat (legyen szó egészségügyről vagy vendéglátásról) bénító munkaerőhiány. Másrészt sokak szerint még mindig nem lehet kellően gyorsan külföldi munkát vállalni, illetve az "odakint" dolgozó magyarok bére elmarad az anyaország-béli munkások járandóságától.
A másik említésre méltó adat, hogy bár a kormányzat intenzíven kampányol ellene, az emberek szeretik, ha Magyarország és az EU közösen lép fel a bűnözés ellen - akkor is ha korrupcióról, illetve az uniós pénzek felhasználásáról van szó. Utóbbi kitételt igazolja, hogy az emberek majdnem 60 százaléka az Európai Ügyészségre (mint bűnüldöző szervezetre) is igent mond - holott a kormányzati állítás szerint amennyiben hazánk csatlakozna ehhez az intézményhez, veszítene önállóságából.
Márpedig a jelek szerint egyelőre a "nemzetállami megoldások" egyelőre csak a kisebbség támogatását élvezik - legalábbis napjaink szociális és gazdasági bajait csak az emberek 29 százaléka kezelné "egy ország keretein" belül. 41 százalék viszont úgy véli: az EU erősítése jelentene megoldást az említett bajokra. Megjegyzendő: a feltett kérdések közül ebben a legnagyobb a bizonytalanság, a megkérdezettek 30 százalékának nincs álláspontja a kérdésben (vagy titkolja).
