A kisebb városoknak sokba kerül, ha munkásszállóval akarják segíteni a helyi cégeket a dolgozók megszerzésében és megtartásában, de a kormány nagyvonalúan ad 1,3 milliárd forintot egy fővárosi szálló építésére. A múlt szerdán megjelent kormányhatározat szerint ugyanis az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak azonnal át kell adnia erre a célra az egykori újpesti Árpád Kórház területét, a Pénzügyminisztériumnak el kell különítenie a fedezetet, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak pedig azonnal meg kell kezdenie a munkásszálló tervezését.
Kerestük az ügyben az összes érintett minisztériumot, önkormányzatot, és egyebek mellett azt kérdeztük: Kötöttek-e előzetes megállapodást olyan cégekkel, amelyek biztosítják majd a szálló folyamatos kihasználását? Azért vált-e ennyire sürgőssé a szálló építése, mert az elhibázott köztisztviselői rabszolgatörvény miatt ezrek mondanak fel a minisztériumokban, központi hivatalokban, és az állam arra készül, hogy vidékről helyeznek át alkalmazottakat Budapestre? Válaszokat nem kaptunk.
Itt érdemes felidézni: a hvg.hu tavaly arról írt, hogy a most munkásszállónak kinézett újpesti ingatlant egy 150 fő befogadására alkalmas hajléktalanotthon kialakítására szánja a kormány.
Az új munkásszálló kialakításáról szóló döntés azért is magyarázatra szorulna, mert a Pénzügyminisztérium épp most hosszabbította meg két hónappal az önkormányzatok számára harmadszor kiírt szállóépítési pályázatát. A tavaly novemberi felhívásban a korábbi 40 százalékos önrészt már 20 százalékra mérsékelték, mert a kedvezőtlen feltételek miatt az első két pályázatban elkölteni tervezett 14 milliárd forintból mindössze 3,5 milliárd talált gazdára 13 településen. A feltételek között nemcsak a saját erő felmutatása szerepelt, hanem az is, hogy minden vállalkozással, amelyik dolgozókat akar elszállásolni az épületekben, előzetes megállapodást kell kötni. A 80 százalékos állami támogatás a május 15-ig meghosszabbított jelenlegi pályázatnál már elegendő arra, hogy a korábbiaknál több önkormányzat jelentkezzen – tudta meg lapunk. A nemzetközi cégek azonban csak néhány hónapos vizsgálódás után adják ki az aláírt megállapodást, ezért maguk a települések kértek halasztást a pénzügyi tárcától.
Ez utóbbit már Tab fideszes polgármestere, Schmidt Jenő mondta, mert ők is ebben a cipőben járnak. A somogyi kisvárosban működő Flex elektronikai cégnél 1800 ember dolgozik, de egyre nehezebb munkaerőt találni. Ezért a helyi képviselő-testület úgy döntött, belevág az építkezésbe, de az anyacég a jóváhagyás előtt nemcsak a terveket kérte el, hanem még a várható üzemeltetési költségeket is, így az aláírásig eltelhet akár két hónap is. Csakhogy Schmidt Jenő, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is, arra figyelmeztetett, hogy havonta kúsznak felfelé a kivitelezési költségek, ma már négyzetméterenként félmillió forinttal kell számolni, míg a tavalyi pályázatban az állam maximum 300 ezer forintos négyzetméter árral kalkulált. Így a vártnál mélyebben bele kell nyúlni a zsebükbe.
Gémesi György gödöllői polgármester az egész munkásszálló építési konstrukciót elhibázottnak tartja. Lapunk kérdésére az első Orbán-kormány jó bérlakásprogramját idézte fel, amelynek azonban szerinte ma a nyomait sem lehet felfedezni az állami elképzelésekben. Pedig a bérlakások és mellette a szociális célokat szolgáló lakások építése lenne az alapja, hogy a mainál több dolgozó merjen elindulni a családjával a nyugat-magyarországi megyékbe, ha megfelelő munkahelyet talál – érvelt. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke az átmeneti szállásokat csak kiegészítő megoldásként tartaná elfogadhatónak.
