London;letartóztatás;wikileaks;Julian Assange;

- Letartóztatták Julian Assange-t Londonban

Az ecuadori kormány visszavonta a korában megadott menedékjogot. A WikiLeaks alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították, az Egyesült Államokban pedig gyorsan vádat emeltek ellene.

Letartóztatták Julian Assange-t, a WikiLeaks internetes kiszivárogtatóportál alapítóját a londoni ecuadori nagykövetségen – írja a BBC.

A londoni rendőrség közölte, hogy Assange-t őrizetbe vették és a lehető leghamarabb bíróság elé állítják.

Az MTI összefoglalója szerint a rendőri egységeket Ecuador nagykövete személyesen hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miután az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korában megadott menedékjogot.

A Scotland Yard közleménye szerint a WikiLeaks 47 éves alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították.

Ezt követően a latin-amerikai történelem legnagyobb árulásával vádolta meg Lenín Moreno ecuadori elnököt elődje, Rafael Correa. A Twitteren azt írta, hogy a döntéssel megalázták Ecuadort, és veszélybe sodorták a Wikileaks alapítójának életét. Úgy vélekedett, hogy „ez olyan bűn, amelyet az emberiség soha nem fog elfelejteni”.

Az előző ecuadori államfő két éve Brüsszelben él, ide menekült országából, ahol bíróság elé kellene állnia egy emberrablási ügy miatt.

 

A svéd ügyészség megszüntette ugyan az Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága azonban fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Amerika kérte a letartóztatást

Az Egyesült Államokban számítógépes behatolás érdekében elkövetett összeesküvés miatt emeltek vádat röviddel letartóztatása után Assange ellen, derül ki az amerikai igazságügyi minisztérium közleményéből. A tárca szerint a 47 éves

Assange letartóztatására Londonban amerikai kérésre, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között érvényben lévő kiadatási egyezmény értelmében került sor.

Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolta meg a WikiLeaks-alapítót, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt - köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat - lopott el és szivárogtatott ki.

Ebben az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel működött együtt.

Az igazságügyi minisztérium szerint Manningnek - hírszerzési elemzőként - hozzáférése volt a számítógépes rendszerhez, letöltötte a titkosított információkat, és továbbította a WikiLeakshez. Assange - állapította meg a tárca - nemcsak fogadta az információkat, hanem "aktívan bátorította Manninget további információk küldésére".

Ha bűnösnek találják, Julian Assange öt évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.

Snowden: A sajtószabadság sötét pillanata Assange elfogásaEdward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus „a sajtószabadság sötét pillanatának” nevezte a Twitteren, hogy őrizetbe vették Julian Assange-t. „A képek, amelyeken az ecuadori nagykövet behívja a titkosrendőrséget, hogy kirángassanak egy kiadót, aki – akár tetszik, akár nem – díjnyertes újságírói anyagokat adott ki, történelemkönyvekbe kerülnek. Assange bírálói örülhetnek, de ez a sajtószabadság sötét pillanata” – írta Snowden. Edward Snowden 2013-ban hozott nyilvánosságra szigorúan titkos dokumentumokat arról, hogy az NSA tömeges adatgyűjtést folytat, és lehallgatóprogramokkal figyeli az amerikai állampolgárokat és külföldi vezetőket, köztük európai szövetséges országok politikusait is. Snowden akkor Oroszországba menekült, ami miatt erősen lehűlt Moszkva és Washington viszonya. Hazatérése és bírósági tárgyalása esetén harminc évig terjedő börtönbüntetés várhat rá az 1917-es kémtörvény értelmében. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kifejezte reményét, hogy a hatóságok maradéktalanul tiszteletben fogják tartani Assange jogait az ellene folytatott eljárás során. „A »demokrácia« keze a szabadság torkát szorongatja” – írta Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Mozgásban a világ legnagyobb demokráciája: pénteken kezdődnek a parlamenti választások Indiában.