Az élő fal ötlete először az 1970-es és 1980-as években vetődött fel Afrikában, az akkor létrehozott szervezet azóta már több tízmillió fát ültetett el, főleg lakott városokban és farmokon. A 2000-es évek közepén Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo elevenítette fel a kezdeményezést, és 2007-ben az afrikai államfők rendes ülésén megszavazták a projektet. Akkor 11 ország - Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán - csatlakozott, most már 20 afrikai ország vesz részt a faültetésben - írta az MNN alapján a Sokszínű Vidék.
A zöld fal helyszíne a szárazságtól, élelmiszer- és vízhiánytól leginkább sújtott, mára kritikus állapotban lévő, a Szahara déli részén lévő terület. A Száhel övezetet valaha füves szavanna borította, az elhúzódó aszályok azonban átalakították a térség klímáját. A hatalmas kopár térség átszeli az egész afrikai kontinenst. Emberek milliói szembesülnek itt a globális felmelegedés pusztító hatásaival: az elmúlt években súlyos aszályok pusztítottak és gyakoribbá váltak a por- és homokviharok. Az év csapadékos napjainak száma fokozatosan csökken, a tartós szárazság miatt 250 ezer ember halt éhen. A lakók kénytelenek egyre délebbre költözni.
A Nagy Zöld Fal tervezett 780 millió hektáros területén az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint jelenleg 232 millió ember él. A Nyugatról keletre Dakartól Dzsibutiig terjedő, szárasságtűrő fákból kialakított zöld fal, a 7700 kilométeres hosszával és átlagosan 15 kilométeres szélességével a világ legnagyobb ember alkotta „építménye” lesz. A program teljes költsége több mint 8 milliárd dollár, de az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja az elképzelést. Annál is inkább, mert a kezdeményezés nemcsak klímavédelmi szempontból páratlan, de
A projekt megvalósításához olyan országok fognak össze, amelyek eddig a szegénység és kilátástalanság miatt konfliktusban és háborúban álltak egymással.
A zöld falba többnyire szárazságot jól tűrő fafajtákat, például akácot telepítenek, de zöldséget és gyümölcsfákat is ültetnek. Ezek ugyanis árnyékot adnak, csökkentik a talajnedvesség kipárolgását, lassítják a csapadék lefolyását, amelynek hatására akár újra megtelhetnek vízzel a kutak.
A projekt eddigi legeredményesebb országa Szenegál, ahol 2010-ig 11 millió fa elültetésével 525 kilométernyi faültetvényt hoztak létre.
