A nőstény fél éve egészséges tojásokat rakott, amelyekből négy kis varánusz kelt ki néhány hete. Ez azért szenzációs, mert a pécsi állatkertben két nőstény varánusz él, a kis gyíkok tehát feltehetően szűznemzéssel születhettek meg, ami még a vadon élő hüllők esetében is rendkívül ritka.
A szűznemzés olyan túlélési stratégia, genetikai jelenség, ami biztosítja az állatok - például a hüllők, halak, kígyók - szaporodását, hím egyedekkel történő párzás nélkül, tehát az állatok egyedfejlődése csak a nőstények petesejtjéből indul meg, a hímivarsejtek nélkül. Szalagos varánuszok esetében
Szalagos varánuszok már az 1980-as évektől kezdve jelen vannak az állatkert gyűjteményében. Sulyok Ábris, az állatkert terráriumának vezetőjét idézve a közleményben azt írják, a gondozók tudomása szerint az elmúlt több mint 30 év alatt ezek az állatok nem szaporodtak. Hogy minden kétséget kizáróan bizonyítani tudják, hogy valóban szűznemzés történt, genetikai vizsgálatokat is végeznek majd.
Mészáros István, a varánuszok gondozója szerint miután a gyíkok elhagyták a tojást, továbbra is rendkívül nagy figyelemmel kell követni a fejlődésüket. Speciális nevelést és kiemelt törődést igényelnek, amit nehezít, hogy kevés a leírt tapasztalat és tudás az ilyen körülmények között született gyíkok gondozásáról. Ahogy viszont nőnek, egyre kevesebb feladat lesz velük, mivel a szalagos varánuszok igen gyorsan alkalmazkodó, sikeres és hatékony ragadozók.
