Igazságtalannak érzett bérszakadékok borzolják a kedélyeket a nagyobb önkormányzati hivatalokban, ahol a bérkeret megengedi, hogy a többiekénél magasabb személyi illetményt adjanak néhány dolgozónak. Egy megyeszékhely köztisztviselője arról panaszkodott a közelmúltban a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) honlapján, hogy a „polgármesterek feltöltötték a hivatali állományt a saját embereikkel (szomszéd, koma, jóbarát), akikben megbíznak. Ezután megegyeztek a jegyzővel, hogy határozzon meg ezeknek az embereknek egy indokolatlanul magas személyi bért.”
A levélíró állítja, gyakori, hogy érettségi után, diploma, szakvizsga és nyelvvizsga nélkül kétszer, háromszor annyit keresnek a kiválasztottak, mint a többi köztisztviselő. Ezt igazságtalannak és botrányosnak tartják a hivatalok tíz-húsz éve dolgozó, diplomás, szakvizsgázott, nyelveket beszélő alkalmazottaival szemben, akik a bértábla alapján jó, ha a garantált bérminimumot megkapják.
A településvezetők és jegyzők természetesen árnyaltabban fogalmaztak lapunknak. A XV. kerület jegyzője, Lamperth Mónika szerint például egy jól felkészült építészt még egy fővárosi önkormányzat sem tudna megtartani a kiemelt bér nélkül.
Alapbérért nem találnak jó szakembert
A kérdésre, hogy miért vállalják fel a polgármesterek a személyi bérek miatt a belső feszültséget a munkahelyükön, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is úgy reagált, hogy másként nem lehet jó szakembert találni, de nem tagadta, hogy benne van az említett sógor, koma, cimbora felkarolása is. Schmidt Jenő ugyanakkor úgy látja, ha nem mondják el egymásnak a hivatalban, hogy ki mennyit keres, a jegyzőn kívül nem tudja senki a pontos összegeket, hiszen a képviselő-testület az éves költségvetésben csak egy bértömeget szavaz meg, így senki nem kérheti számon, hogy azt hogyan osztja szét a két vezető.
A TÖOSZ elnöke emlékeztetett rá, hogy a bértábla besorolása alapján adható fizetések nagyon alacsonyak, a számításhoz használt 38 650 forintos illetményalap 11 éve nem emelkedett központilag. Azt viszont az önkormányzatok 2017 óta megtehetik, hogy saját bevételeik terhére ezt az alapot megemelik és ezzel a polgármesteri hivatal minden dolgozójának magasabb lesz a bére, de ezt a megoldást csak azok a gazdag önkormányzatok engedték meg maguknak, ahol az egy főre jutó adóerő-képesség magasabb 80 ezer forintnál. Az első évben a lehetőséggel a majdnem 3200 magyar településből 390 helység 113 közös hivatala, továbbá 190 önálló hivatal tudott élni, tavalyi adatot nem találtunk.
Az állam nem fizet mindent
A nagyobb települések képviselő-testületében nemcsak az illetményalap megemelésének mértéke, hanem az is vita tárgya, hogy mekkora a polgármesteri hivatal létszáma, mert az állam finanszírozza az elismert hivatali létszámot, de a pluszlétszám teljes bérköltségét a településnek kell gazdálkodni. 2019-ben az önkormányzatok 4 millió 580 ezer forintot kapnak minden elismert köztisztviselő bérére és az intézmény működtetésére.
A váci polgármesteri hivatal például 92 munkatársat tüntet fel az idei költségvetésében, de Ferjancsics László ellenzéki képviselő tájékoztatása szerint az elismert létszám csak 60. A 32 fős többlet juttatásai komoly kiadást jelentenek a városnak. (A polgármesteri hivatalból eddig nem kaptunk választ kérdéseinkre.) Van ellenpélda is: a szomszédos Sződligeten kettővel kevesebb emberrel is meg tudták szervezni a feladatok ellátását: az elismert 14 helyett most 12 köztisztviselő dolgozik a helyi hivatalban.
Aggódjon a polgármester?
A kérdésre, hogy a megnövelt létszám és a személyi bérek miatt kialakult feszültségek visszaüthetnek-e a közelgő választási kampányban, ha a polgármester újra indulni akar, a TÖOSZ elnöke úgy felelt, hogy legfeljebb a kistelepüléseken, s ott is csak akkor, ha valaki kiadja az adatokat. Arra pedig a kivételezett kör eleve fel van készülve, hogy ha a polgármester repül, nekik is menni kell, ma már a legtöbb jegyző is így kalkulál – tette hozzá Schmidt Jenő.
A kisebb polgármesteri hivatalok azonban nem a személyi illetmények okozta feszültségek miatt kezdenek kiürülni, sokkal inkább azért, mert az alacsony bérért is ott maradó régi dolgozók sorra élnek a Nők40 lehetőségével és nyugdíjba mennek, utánpótlás pedig sehol nincs – érzékeltette a baj nagyságát Tab fideszes polgármestere.
