A hétvégén újra megkapta a magáét a médiának az a része, amely nem a jelenlegi hatalom egyértelmű támogatója. A külgazdasági és külügyminiszter szerint „aki patrióta politikát folytat, aki ki meri mondani, hogy a saját országa az első, a vallási, nemzeti, kulturális identitás fontos, és fallal meri megvédeni az állampolgárok biztonságát, az ellen "hadjáratot folytatnak", s megpróbálják hazugságokkal lejáratni”.
Szijjártó Péter persze messzebbről indult, a „világméretű liberális álhírgyárak” működésétől jutott el odáig, hogy a szegény magyar kormánynak ilyen helyzetben kell tevékenykednie. A konkrét példát pedig a családügyi államtitkár hozta, aki Olaszországban járt a Családok Világkongresszusán. A 444 portál elkövette azt a hibát, hogy Novák Katalin egy sajtótájékoztatón elhangzott szavait – tévesen – úgy állította be, mintha a plenáris ülésen mondta volna őket. Ez jó alkalmat szolgáltatott az államtitkárnak – aki nem mellesleg a Fidesz alelnöke is –, hogy általánosságban lerántsa a leplet a folyton hazudozó „ballib médiáról”. Noha a szombati és pénteki gondolatok semmiben nem különböztek egymástól - Novák itt is, ott is beszélt migránsokról, Európa és a keresztény kultúra védelméről, meg a hazai családközpontú politikáról - ettől még „botrányt” tálalt a kormánypárti média.
A lényeg ugyanis az, hogy hiteltelenné kell tenni mindazokat, akik még mindig mernek kritizálni. Legyenek akár ellenzéki politikusok, akár olyan sajtómunkások, akik komolyan veszik: a médiának éppenséggel nem az a dolga, hogy beálljon a sorba. Egykor, még a rendszerváltás környékén tudták ezt a Fidesz nevű kis párt politikusai is, csak azóta megváltozott a helyzetük. Most tehát egyik megmondóemberük (Szijjártó) immár miniszterként azon kesereg, hogy „Magyarországon a legolvasottabb, a legnézettebb és a leglátogatottabb médiumok mind kormányellenesek, vagy kormánykritikusok”.
Vagdalkozni kétségkívül egyszerűbb, mint azon töprengeni, miért lehet ez így. De biztos vannak ötleteik, miképpen lehet ezt hatalmi eszközökkel megváltoztatni.