Megoszlanak a vélemények a könyvmolyok között, miszerint a papíralapú, hagyományos, vagy pedig a virtuális könyveket, az úgynevezett e-bookokat szeretik-e jobban olvasni. A Népszava egy minikutatás keretén belül kérdezte meg az olvasni szeretőket, mit gondolnak erről. A legtöbben (a kérdőívet kitöltők 84 százaléka) még mindig a hagyományos változatot tartják kedvezőbbnek, leginkább azért, mert az okoskészülékek világában a szem hamar elfárad, a papírkönyveket kényelmesebb olvasni. Emellett nyomós érv a könyv illata, kézzelfoghatósága, de az energiatakarékosság, valamint a lapozás élménye is közrejátszik ebben. Vannak kifejezetten gyűjtők is, akik az utókorra szeretnék hagyni tekintélyes gyűjteményüket.
Az e-book mellett érvelők leginkább a (könyvespolc)helyhiányra panaszkodtak, illetve arra, hogy a könyvek rongálódnak, de az éjszakai olvasás szépségére is felhívták a figyelmet – vannak olyan e-könyvolvasók is, amelyek nem igényelnek külön lámpafényt. Ellenben a hagyományos változat mellett érvelők kifejtették azt is: a kütyü elveszhet, elromolhat, ráadásul törlődhet róla a könyvfájl. Meglepő: a felmérés szerint kevesebben veszik a papíralapú könyvet, mint ahányan előnyben részesítik.
Megkerestük a Magvető, az Athenaeum, a 21. Század Kiadót, valamint a Móra Könyviadót, náluk milyen arányban vannak jelen az e-bookok a hagyományos könyvek mellett.
– Csak abban az esetben nem adjuk ki e-könyvként a könyveket, ha a jogtulajdonos nem engedélyezi (néhány ilyen eset van fordított könyveknél). A bevételben és az eladott példányszámban is egy, maximum két százalék az e-könyvek aránya. A legjobban fogyó e-könyveinkből évi öt-hatszáz példányt, a jól fogyó nyomtatott könyveinkből éves szinten öt-hatezer darabot tudunk értékesíteni. Néhány szerző esetében ez tíz-tizenötezer példány évente, egy-egy szerzőnél ez elérheti a húsz-huszonötezret is – nyilatkozta lapunknak Dávid Anna, a Magvető Kiadó igazgatója.
A 21. Század Kiadónál is hasonló a helyzet: a könyvei többsége e-book formátumban is megjelenik, nem sokkal a nyomtatott változat piacra kerülése után. Az arányokat illetően Bárdos András igazgató nyilatkozott: – Magyarországon folyamatosan növekszik az e-book eladás, szemben az angolszász országokkal, ahol már megállt a növekedés tendenciája. De még így is elenyésző az e-könyv piaci részesedése a print változatéhoz képest. Az e-book eladás arányában nem számottevő Magyarországon, sok kiadó nem is foglalkozik ezzel az ágazattal. Mi több okból is fontosnak tartjuk, leginkább azért, mert a vevőink egy része ragaszkodik hozzá, és mi ezeket az igényeket is szeretnénk kielégíteni – fejtette ki. – Az éves árbevételünk 3 százaléka származik e-könyvből, a 97 százaléka print kiadványok értékesítéséből. – Tavalyelőtt a kereskedelmi forgalmunk 2 százalékát tették ki az e-könyvek, tehát valamennyi fejlődést tapasztalhattunk.
Szabó Tibor Benjámin, az Athenaeum Kiadó igazgatója elmondta: még mindig a hagyományos könyvek kiadása a fő tevékenységük, bár szinte minden könyvet kiadnak e-könyv formátumban is. Kivételt képez, ha a szerző ezt nem szeretné – ez korábban jellemző volt, mert sokan féltették a műveiket attól, hogy a digitális formátumban könnyebben hamisítják majd. Kiadott könyveik 90 százalékából elektronikus verzió is készül. – Külföldi könyveknél mindkét verziót kiadjuk. A csak digitális kiadványok ritkák, hiszen az e-könyv egyedül nem hozza vissza a fordítói és a szerkesztői díjat. A magyar könyveknél azonban van, hogy amolyan előkészítésképp kiadunk egy kiadványt csak e-könyvben, általában a printes verzió megjelenése előtt egy hónappal – mondta el lapunknak Szabó Tibor Benjámin.
A Móra Könyvkiadó részéről Kovács Zsanett marketingmenedzser mondta el tapasztalataikat. – Gyerekkönyv területen a digitalizált verzió nem éri el a kiadások 1 százalékát, ami ilyen formátumban megjelenik az a nagyobbaknak szóló, esetenként kötelező olvasmánynak szánt regény, de ez sem jellemző. A tanárok jelentős része a könyvből dolgozik a gyerekekkel, így papír alapon tanulnak leginkább.
Az előnyök és hátrányokkal kapcsolatosan is kikértük a kiadók képviselőinek véleményét.
– Azért szeretem az e-könyveket, mert kis helyen sok elfér, tehát utazáshoz ideális; könnyű, állítható a betűméret, külföldről is könnyen megvásárolható, könnyű benne keresni, valamint olcsóbb is. Ezzel szemben a nyomtatott könyv szép, szerethető, érzelmi értéke van, ajándékozható. Egyébként az e-könyv is, csak nem néz ki jól se ajándékkártyán, se sehogy – fejtette ki Dávid Anna.
– Az e-book hasznos utazáskor, vagy pl. az egyetemistáknak a vizsgára való felkészüléshez. De a nyomtatott könyv szépségét, tapintását, finom illatát semmi sem pótolhatja. Talán, ha csökkentenék az elektronikus olvasást sújtó 27 százalékos áfát, megváltozna a helyzet, és többen vennék. Így sajnos alig olcsóbb, mint a nyomtatott könyv – taglalta Bárdos András.
– A papíralapú könyv a tökéletes mérnöki fejlesztés, hiszen ötszáz év után is ugyanúgy néz ki, mint ahogy azt Gutenberg kitalálta – magyarázza nevetve Szabó Tibor Benjámin. – Mindemellett értéke, hagyománya van, és nem mellesleg a hosszú szövegeket is könnyebb olvasni printben. Ezzel szemben az e-book mobilis, akár harmincezer könyvet is tárolhatunk rajta. Én üzleti útra mindig ezt viszem magammal. Egyébként az olvasási élmény szempontjából számomra nincs különbség.
