Az amerikai elnök az egészségügy témájára vetette rá magát, miután a hétvégén megszabadult az ellene és egykori republikánus kampánystábja ellen 22 hónapon át folytatott vizsgálat nyomasztó terhétől, a Moszkvával való összejátszás gyanújától. Az igazságügyi minisztérium már hétfőn kérte az illetékes szövetségi fellebbviteli bíróságot, hogy tiltsa meg a Barack Obama által 2010-ben keresztülvitt törvény alkalmazását, ami megfizethető egészségügyi ellátást tesz lehetővé mintegy 20 millió amerikainak. A Fehér Ház arra hivatkozik, hogy a törvénynek az a kitétele, amely bizonyos vonatkozásban kötelezően előírja egészségbiztosítási szerződés megkötését, az Egyesült Államok alkotmányába ütközik.
„Az Obamacare katasztrófa. Túlontúl költséges” - mondta szerdán Trump az Ovális Irodában újságírók előtt. Közölte, hogy ha a Legfelső Bíróság kidobja az Obamacare-t, akkor ők olyan tervvel állnak elő, amely sokkal jobb lesz a demokrata párti elnök által hátrahagyott szabályozásnál.
Donald Trump már elnökválasztási kampányában is azt ígérte, hogy újraszabályozza az egészségügyi ellátás rendszerét. Egyik 2016 októberi Twitter-bejegyzésében azt állította, hogy az ő rendszere sokkal olcsóbb és jobb lesz. Miután 2017 januárjában beköltözött a Fehér Házba, felszólította a republikánus törvényhozókat, hogy töröljék el az Obamacare-t, de az erre irányuló próbálkozások sorra elbuktak, mert nem tudtak megállapodni abban, hogy milyen szabályokkal helyettesítsék az érvénytelenítendő törvényi előírásokat. A minap azonban már arról beszélt az elnök, hogy a republikánusokat hamarosan „az egészségügyi ellátás pártjának” fogják tekinteni.
A demokraták azonban azt mondják, nem véletlenül hódították el a képviselőházi többséget a tavaly novemberi félidős választásokon: szerintük az amerikaiak azt kívánták üzenni, hogy megvédik az Obamacare-t a republikánus támadásoktól. A demokraták azt remélik, hogy az egészségügyi ellátás kérdése segítheti őket megakadályozni Trump jövő novemberi újraválasztását. Ezért ellentámadásba mentek át, és már kedden javaslatokat nyújtottak be a Obamacare hatókörének még további kiterjesztése érdekében.
„Ha a Republikánus Párt, Donald Trump szavaival élve, az egészségügyi ellátás pártja akar lenni, akkor Isten óvja a középosztályt” - mondta szerdán Chuck Schumer, a szenátusi demokrata frakció vezetője. Tény ugyanakkor, hogy maguk a demokraták sem teljesen egységesek abban, meddig terjedjen az intézményesített módon egészségbiztosítottak köre. A „Medicare-t mindenkinek” megközelítést először Bernie Sanders szenátor hirdette meg, de most már osztja ezt a nézetet néhány olyan demokrata párti politikus is, aki pályázik arra, hogy ő legyen a párt elnökjelöltje 2020-ban.
A kongresszusi republikánusok a maguk részéről nem sietnek. John Thune, aki a szenátusi republikánus csoport vezetőhelyettese, úgy nyilatkozott, hogy majd a Fehér Ház stábja fogja kitűzni a törvény megváltoztatásának az irányát. Charles Grassley republikánus szenátor ennél is visszafogottabb volt, amikor úgy vélekedett: „megfelelő módon” fognak eljárni, ha a Legfelső Bíróság kiiktatja az Obamacare-t, ám hozzátette azt is, elképzelhető, hogy a bírói úton csak jövőre születik végleges döntés. Grassley egyébként kétli, hogy a 2020-as elnökválasztási évben jelentősebb törvényalkotásba vágnának bele az egészségügyi ellátást illetően.
Amerikai politikai elemzők szerint Grassley a józanság hangján szól, hiszen az, hogy Trump túl költségesnek tartja az Obamacare-t, logikus módon arra utal, a változtatási tervek a spórolás jegyében születnének, márpedig választási évben kockázatos dolog lenne ilyesmivel előállni. Másfelől viszont tény, hogy Trump az Obamacare eltörlését is ígérte 2016-ban - és aztán elnökké választották, csak nem tudjuk, hogy ezt ezért vagy ennek ellenére tették-e az amerikai szavazó polgárok.
Ami az Obamacare alkotmányosságát, lehetséges jogi sorsát illeti, e tekintetben a 2012-es, azóta konzervatív irányba eltolódott összetételű Legfelső Bíróság még úgy foglalt állást: az az előírás, hogy az egyének kötelesek biztosítási csomagot vásárolni, ellenkező esetben bírságot fizetnek, valójában egyfajta adókivetésnek minősíthető, márpedig adót kivetni van joga a kongresszusnak, a törvény tehát nem alkotmányellenes. Időközben azonban Trump másfél billió dollár összértékű adócsökkentési csomagot vitt keresztül a törvényhozáson, és abban eltörölte az említett bírságot is.
Egyes érvelések szerint ezzel a kötelező betegbiztosítás-kötési kérdésben megszűnt az adók kivetésére jellemző univerzalitás, vagyis az, hogy az előírás mindenkire vonatkozik valamilyen formában – vagy biztosítást köt, vagy bírságot fizet. Ha pedig az adójelleg eltűnt, akkor már nem lehet arra hivatkozni, hogy a kongresszus kivethet adókat, hanem marad egyszerűen egy olyan előírás, amely biztosítási szerződés megkötésére kötelezi a polgárokat – és ezen már lehet vitatkozni, hogy összeegyeztethető-e az alkotmánnyal.
