A vitát és a szavazást a kormány szándéka szerint pénteken tartja az alsóház, de csak az EU-val novemberben elért megállapodáscsomag egyik részéről, a kilépési feltételeket rögzítő 585 oldalas dokumentumról.
A kormány erről a jogilag kötelező erejű dokumentumról leválasztaná a 26 oldalas politikai deklarációt, amely egyelőre vázlatosan körvonalazza az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kapcsolatrendszerének alapelveit. A politikai deklaráció konkretizálásáról még csak ezután kezdődnének a tárgyalások az EU-val.
Az e formában benyújtott kormányindítványról John Bercow házelnök csütörtök esti végzésében megállapította, hogy "új, lényegesen módosult" beterjesztésről van szó, ezért van lehetőség a vitára és a szavazásra.
A szerdán éjszakába torkolló szenvedélyes szópárbaj és végeláthatatlan szavazás-sorozat után a brit képviselők csütörtökön lazíthattak. Lefolytatták ugyanis a “Sörre kivetett adó és a kocsmák” címet viselő vitát. Még előtte Andrea Leadsom, a Ház tory vezetője bejelentette: pénteki ülésén a parlament "megfontol egy a Brexittel kapcsolatos törvényjavaslatot”. Feltételezések szerint ez a brüsszeli egyezményről szóló “érdemi szavazás” lehet, a házelnök számára talán elfogadható módosításokkal.
Az Európai Tanács egy héttel korábbi döntése alapján Londonnak péntekig, azaz az eredeti Brexit-dátumig kell elfogadnia a kétszer is történelmi vereséget szenvedett dokumentumot, vagy konstruktív javaslatot tenni a folytatásra ahhoz, hogy május 22-én rendezett körülmények között hagyhassa el az EU-t. Ellenkező esetben már két hét múlva rettenetes következményekkel járó “no-deallel” zuhan ki a Közösségből. A kormányfő a rá nehezedő elviselhetetlen nyomásnak engedve szerdán konzervatív képviselők jelenlétében közölte, kész idő előtt visszavonulni, ha elfogadják a Brüsszellel aláírt megállapodást.
Azonban két súlyos körülmény is akadályozza ezt a forgatókönyvet. A kormányt életben tartó észak-ír Demokratikus Unionisták gyorsan eloszlatták az illúziót, hogy May feltételes lemondása elhárítja a “győzelemhez” vezető akadályokat. Vezetőjük, Arlene Foster “sajnálattal” közölte: nem támogatják az egyezményt, mert a “backstoppal” kapcsolatos rendezés nem megnyugtató számukra. Frakcióvezetőjük, Nigel Dodds később kizárta, hogy tartózkodnának a szavazástól, mondván, az Egyesült Királyság egységével összefüggő kérdésekben nem helyezkedhetnek semleges álláspontra.
Több euroszkeptikus tory is csatlakozott a kompromisszumra nem hajlandók köréhez. Az Európai Kutatócsoport három vezetője is kizárta, hogy megszavazná a megegyezést. A helyzetet bonyolítva John Bercow házelnök egy 1604-es törvényre hivatkozva csak “tényleges” és nem “kozmetikai, technikai” változtatások esetén mutatkozott késznek harmadszor is parlamenti időt biztosítani a megállapodás számára.
A konzervatív vezetőválasztási kampány izgalmai mellett a szigetországra két másik komoly zavaró tényező is leselkedik. Miután a képviselők elé terjesztett nyolc alternatív kilépési terv előző este kisebb-nagyobb többséggel ugyan, de mind alulmaradt, az akció szellemi atyja, Sir Oliver Letwin figyelmeztetett: ha a parlamentnek nem sikerül egy közös megközelítés mögött felsorakoznia, április 12-én bekövetkezik a no-deal - aminek ötletét a Ház már korábban jelentős többséggel utasította el. A Kabinetiroda egykori vezetője hétfőn újabb véleménynyilvánítást kér a különböző, May-énél “puhább” Brexit-opciókról.
A patthelyzetből fakadó másik súlyos kihívás az újabb előrehozott parlamenti választás. Az ellenzéki Munkáspárt már régóta ezt sürgeti, de most már egyre több konzervatív politikus - köztük a jelenlegi Brexit-ügyi miniszter, Stephen Barclay is - úgy látja , hogy még mindig jobb lenne egy korai választás, mint feladni a kilépéssel kapcsolatos stratégiát. Ugyancsak a választás kiírása vagy egy második népszavazás mellett állt ki csütörtökön Ian Blackford, a Skót Nemzeti Párt frakcióvezetője.
Ha a parlamenti voks elkerülhetetlenné válik, Theresa May jövője fogja a legkevésbé izgatni a torykat és aligha bánnák, ha neki kellene meghoznia az ezzel kapcsolatos nehéz döntéseket. Immár nyilvánvalóvá vált fogyatékosságai alapján pártja vezetése kétszer is meggondolja, hogy az “egyszerű” választópolgárok közelébe engedi-e újra jelenlegi vezetőjét.
