Vannak olyan megcsontosodott iskolai szabályok, amelyeknek már senki nem emlékszik az eredetére, hogy ki és mikor találta ki őket, mégsem változnak. Még akkor sem, ha egyébként senkinek nem jók, eljárt felettük az idő, és csak felesleges bosszúságot okoznak. Ilyen az is, hogy a legtöbb iskolában „engedékenységtől” függően évente vagy félévente csupán három nap hiányzást igazolhatnak a szülők. Ez viszont általában kevésnek bizonyul. Emiatt dübörög a „hamisigazolás-gyártás”: az orvos legalizál egy olyan hiányzást, amikor a gyerek valójában nem beteg, csak elutazik vagy éppen felvételire tanul.
Orvosok formális szerepben
A helyzet kínos a váróban toporgó szülőknek, rossz a gyereknek, akit így – jobb híján – feleslegesen visznek betegekkel teli rendelőbe, és kellemetlen a házi gyerekorvosoknak is, akiknek sokszor komoly erkölcsi dilemmát okoz: állítsák-e ki az igazolást olyan esetekben, amikor egyértelmű, hogy nem beteg a gyerek. Éppen ezért ők a mostaninál jóval nagyobb mozgásteret adnának a szülőknek.
Korábban beszéltünk olyan orvossal, aki azt mondta: a rendelési idejének 60-70 százaléka az igazolások kiállításával telik. Ennek csak egy része a valóan megjelenő gyerekek vizsgálata és az igazolás megírása, de sok szülő telefonon keresi vagy egyedül jelenik meg a rendelőben. A dolog azért is értelmetlen, mert az orvos csak betegségre adhat ki igazolást, viszont nem bírálhatja felül a szülőt, ha az azt állítja: a gyerek rosszul volt. Vagyis a szerepük sokszor csupán formális, mint ahogy a pedagógus számára is csak adminisztratív rutin az igazolás „lefűzése”.
„Az ember nem rohan rögtön az orvoshoz, ha a gyerek kicsit rosszul van. Előfordul, hogy néhány óra pihenés, fekvés megoldja a problémát, ilyenkor felesleges elrángatni a rendelőbe a többi beteg gyerek közé. A mi háziorvosunk együttműködő. Bár ez nyilván nem szabályos, ad néhány biankó igazolást, amin csak a dátumot kell kitölteni, ha szükség van rá. Tisztában van vele, hogy nem élek vissza a helyzettel, és amikor szükség van rá, úgyis elviszem hozzá a gyereket” – mesél a faramuci helyzetről egy anyuka, aki szerint mindenki számára méltatlan, hogy ilyen trükközésre kényszerülnek néha, még akkor is, ha iskolájukban az idei tanévtől már félévente igazolhatnak három napot a szülők, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor évente lehetett ugyanennyit.
Vannak iskolák, amelyek a gyerekorvosok kezdeményezésére már eltértek a korábbi gyakorlattól, egy pomázi iskolában például már évente 15, egy tiszaújvárosiban pedig 10 nap hiányzást igazolhat a szülő – meséli Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. A legtöbb intézményben azonban nem ilyen engedékeny a házirend. „A három nap valóban kevés, éppen ezért mi is öt napot engedélyezünk félévenként. Semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy a szülő hány napot igazolhat, ezt az iskolák saját házirendje szabályozza. Ez a bizonyos három nap valószínűleg egy sok évtizedes szokásjog. Mindez valójában arról szól, hogy a gyerek ne lógjon, de az általános iskolában ez még nem akkora probléma, főleg a felső tagozat végén, és a középiskolában jellemző, hogy a gyerekek az iskola mellé járnak. De ha a szülő ebben cinkos, akkor így is, úgy is szerez orvosi igazolást”– mondja Ungár Ágnes, a Rákospalotai Meixner Általános Iskola igazgatója, ahol egyébként sok más iskolához hasonlóan az osztályfőnök is igazolhat még néhány napot saját hatáskörben. A pedagógusok tapasztalatai szerint a legtöbb szülő és gyerek nem akar visszaélni a helyzettel, nem a „lógás” a cél. Általában valami kihagyhatatlan családi program, néhány napos síelés, nyelvvizsgára vagy felvételire készülés, rosszabb esetben valami váratlan esemény, leggyakrabban viszont egy enyhébb egészségügyi probléma áll a nehezen igazolható napok hátterében.
Póta György még a félévenkénti öt napnál is tovább menne: szerinte az lenne az ideális, ha legalább évi 15 napot igazolhatna a szülő az óvodában és az iskolában is, így ha beteg is a gyerek, egy náthával vagy egy enyhe hasmenéssel nem kellene felesleges köröket futni. Ezeket a könnyebb lefolyású betegségeket ugyanis a háziorvos szerint a szülők is tudják kezelni. Tisztában vannak azzal, hogy milyen egy kímélő diéta, vagy hogy mennyi lázcsillapítót adhatnak. Emiatt nem kellene a rendelőben ülni a gyerekkel és kitenni őt más fertőzéseknek. Ha 2-3 nap alatt nem lesz jobban, úgyis minden felelősségteljes szülő elviszi az orvoshoz. „Természetesen minden gyermeket örömmel megvizsgálunk, de van, hogy tényleg csak azért jön a szülő, hogy papírt kapjon. Jó lenne, ha növelnék a szülők kompetenciáját, hogy bizonyos esetekben ők is dönthessenek, legyen joguk megítélni egy-egy helyzetet” – mondja Póta György. És ezzel a gondolattal az általunk megkérdezett szülők teljesen egyetértettek: a legtöbben nem értik, miért éppen ebben a kérdésben vonja kétségbe a „rendszer” azt, hogy felelős döntést képesek hozni.
Hárítanak
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete nemrégiben honlapján a szülőket is arra biztatta: szólaljanak fel iskolájukban, óvodájukban, és javasolják, illetve támogassák a kezdeményezést, hogy enyhe lefolyású betegségekkel ne kelljen mindenképpen orvosi vizsgálatra menni, majd a panaszmentes gyermeket pusztán az igazolás miatt visszavinni a rendelőbe, esetleg egy nyelvvizsgán, sportversenyen vagy síelésen való részvételt teljesen jogellenesen ezzel igazoltatni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont évek óta hárítja a kérdést, mondván: nincs jogszabály a szülői igazolásokról, erről minden intézmény maga rendelkezik a házirendjében, amelyet viszont valószínűleg a legtöbb helyen kényelemből nem változtatnak meg. Így a felelősség ugyanis szinte teljes egészében az orvosé, függetlenül attól, hogy látta-e a gyereket, és a hiányzás hátterében valóban betegség volt-e. Pedig Ungár Ágnes szerint a hiányzásokra oda kell figyelni, függetlenül attól, hogy azt ki igazolja. „Ha a gyerek nagyon sokat hiányzik akár orvosi igazolással vagy anélkül, akkor tudjuk, hogy valami baj van. Vagy komoly egészségügyi probléma áll a háttérben, vagy valami más, akár családi gond. Éppen ezért ilyenkor az iskolaorvos segítségével kivizsgálást kezdeményezünk, és előfordult már, hogy kiderültek akut problémák, például vashiány vagy pszichés probléma, szorongás, amely a sok betegeskedést, hiányzást okozta” – teszi hozzá a pedagógus.
