A Down-szindróma világnapja mellett március 21-e 2013 óta az erdőké is. Ezen a napon világszerte rendezvényekkel emlékeznek meg az erdők és a fák jelentőségéről. Magyarországon számos helyszínen rendeznek faölelést, szemétgyűjtést. Az idei világnap mottója, „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” az oktatás szerepére is utal, amelynek jelentős szerepe van a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) világnapi közleménye szerint a természeti erőforrások megőrzésének fontos lépése az erdők és jelentőségük megértése és gyereknek való megtanítása. Az erdők segítenek ugyanis a levegő, a talaj, a víz és az emberek egészségének megőrzésében és kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, az éhezés felszámolásában, valamint a városi és vidéki élet fenntarthatóságának biztosításában. Annál is inkább szükségünk van rájuk, mert egyre inkább távolodunk a természettől: a világ lakosságának több mint fele városlakó, és ez az arány 2050-re 70 százalékig emelkedhet.
A Greenfo összegyűjtött tíz okot, amiért az erdőket szeretni és védeni lehet és kell.
A földfelszín harmadát beborító erdők jelentik az élőhelyet a szárazföldi állatok és növények 80 százalékának, és mintegy 1,6 milliárd ember megélhetése függ tőlük.
Egy fa évente akár 150 kg szén-dioxid megkötésére is képes. Becslések szerint az erdők 296 gigatonna szenet tárolnak a föld alatt és fölött. Európa 400 milliárd fája a kontinens teljes üvegházhatású gázkibocsátásának 9 százalékát nyeli el.
A fáknak fontos szerepe van a városi környezet fenntarthatóságában: akár 8 Celsius fokkal is csökkenthetik a levegő hőmérsékletét, és ezzel 30 százalékkal mérsékelhetik a klímaberendezések használatát. A fák megszűrik a városok levegőjét, eltávolítva belőle a káros anyagokat és a finom port.
A fa fűtőanyagként a világ teljes megújuló energiakészletének 40 százalékát biztosítja – annyit, mint a nap-, a víz- és a szélenergia összesen. A technológiai innovációba és a fenntartható erdőgazdálkodásba való nagyobb befektetéssel még tovább növelhető az erdők szerepe a megújuló energiaforrások termelésben.
Az erdők kínálta alapanyagokkal csökkenthető vagy kiváltható a szennyező és nagyobb kibocsátással járó anyagok használata. A textiliparban a fából nyert anyagok, mint például a lyocell, kímélik erőforrásainkat. Ehhez képest a pamut átlagosan 130-szor több vizet igényel, a poliészter pedig 170-szer több károsanyagot juttat a légkörbe.
Fából építkezve a betonhoz képest 40 százalékkal, az acélhoz pedig 30 százalékkal csökkenthetjük szén-dioxid kibocsátásunkat. A teljes szén-dioxid kibocsátás akár 31 százalékkal is mérsékelhető lenne a faanyagok előnyben részesítésével.
A gyógyszerek hatóanyagainak 25 százaléka esőerdei növényekből származik. Miközben az esőerdők növényvilágának még csupán 1 százalékát vizsgálták ilyen szempontból.
A világ legnagyobb városainak harmada, köztük Barcelona, Bogota, New York és Tokió, jut minőségi ivóvízhez védett erdős vízgyűjtő területekről.
Több mint 115 méteres magasságával a világ legmagasabb élő fája a Hyperion óriás örökzöld mamutfenyő Kaliforniában. A legnagyobb tömegű fa a szintén kaliforniai „General Sherman" mamutfenyő, amely 10 méteres törzsátmérőjével és 1487 köbméternyi tömegével első.
Átlagosan a csapadék 40 százaléka a növények kipárolgásaiból származik, de ez a világ egyes részein ennél több is lehet. Például a dél-amerikai Rio de la Plata folyó torkolatánál lecsapódó esők 70 százalékban az Amazonas erdőkből érkeznek. Egy nagyobb tölgyfa egy év alatt akár 151 000 liter vizet is kipárologtathat.
