Emmi;Magyar Színházi Társaság;kitüntetések;Jászai Mari-díj;

Illusztráció

- Ha díjat oszt a kormány, sem a szakmai szervezetek, sem a kuratórium véleménye nem számít

A Magyar Színházi Társulat azt fontolgatja, hogy egész addig nem vesz többé részt a díjosztás nevű bohózatban, míg az összes művészeti középdíj vissza nem kapja régi rangját.

"Sokkként ért bennünket a lista, amelyben a Magyar Színházi Társaság által felterjesztettek közül senki, de a kuratórium által felterjesztett 32 művész közül is csak heten kapták meg a Jászai Mari-díjat" - írja szerdai közleményében a Magyar Színházi Társaság. Hozzáteszik, a bábművészeknek osztható Blattner Géza-díj esetében még rosszabb a helyzet, mert ott a négy felterjesztett művész közül egyikük sem kapta meg a díjat.

"A szakma ilyen mérvű semmibevétele még sosem fordult elő"

- fogalmaznak, hozzátéve: azt látják, hogy sem a szakmai szervezetek, sem a miniszter által felkért kuratóriumok véleménye nem számít, és még ők sem tudják, ki az, aki végül is dönt a díjazottak személyéről.

A Magyar Színházi Társaság, mint a színházi szakma ernyőszervezete, minden évben alapos előkészítő munka után él azzal a törvény adta jogával, hogy a tagszervezetek javaslatai alapján általa érdemesnek tartott személyeket terjesszen fel különböző állami szakmai díjakra. Ezeket a felterjesztéseket alapos vita, az adott személyek munkásságának ismerete, és különböző egyéb megfontolások jellemzik, például, hogy a színházi szakma teljes spektruma lakhely, munkahely, foglalkozás, sőt férfi-nő szempontból is képviselve legyen. Azt írják, amíg egy olyan kuratórium döntött a miniszteri díjakról, ahol az egyes területek – tervezők, dramaturgok, rendezők, budapesti, vidéki és határon túli színművészek – is képviselve voltak, könnyebb volt ezeknek a kritériumoknak eleget tenni, de még az elmúlt években is igyekezett a kuratórium magáévá tenni és érvényesíteni ezeket az alapelveket.

Kellő szakmai garanciák híján a társaság elnöksége megfontolja, hogy a jövőben részt vegyen-e egy ilyen általa szakmailag nem befolyásolható folyamatban, míg "az összes művészeti középdíj eredeti céljának megfelelően vissza nem kapja régi rangját".

Van, ahol Orbán nyúlhatott bele a díjazottak névsorába

Korábban a Munkácsy-díj bizottság egyik tagja kemény levelet írt Kásler Miklós emberminiszternek és egyben lemondott a tagságáról. Krajcsovics Éva festőművész lényegében ugyanezt rótta fel a miniszternek: a Magyar Festők Társasága által összeállított listát a szakmai jelöltek névsoráról olyan mértékben változtatták meg, amely számára már vállalhatatlanná teszi a közreműködést a bizottságban. Krajcsovics 2017 óta tagja a bizottságnak, és elmondása szerint minden évben változtattak 1-2 nevet az általuk javasoltak listáján, de most más volt a helyzet: "tizennégy művésznek akartak díjat adni, és a mi listánkról hét nevet kivettek, hetet pedig betettek. Volt köztük egy, amelyik még a felterjesztettek között sem szerepelt" - sorolta az artportal.hu-nak. Négy díjazott egyetlen szavazatot sem kapott a szakmai bizottságtól, Bács Emese festőművészt pedig hiába állította listája élére a bizottság, rajta sincs a díjazottak listáján.

A Táncsics-díj esetében sem különb a helyzet: két olyan televíziós műsorkészítőnek adta a kormány idén az elvben az újságírói hivatás legjobbjainak szánt elismerést, akiket nemhogy a Táncsics-díj bizottság nem ajánlott, de még a fölterjesztettek között sem szerepeltek. Mivel a díjazásnál Kásler Miklós feje fölött is átnyúltak, a két díjazottat vélhetően Orbán Viktor választotta ki.

Közös még a fenti esetekben az is, hogy a díjakat kivételesen a megszokottnál több személynek ítélték oda.

Schubert műveinek szentelte egész estjét Fülei Balázs , és a szentelés most nem üres szólam. A zeneszerzőt kivételesen kiművelt zongoraművészi eszközeivel teljes valójában mutatta be nekünk.