Handó Tünde;Országos Bírói Hivatal;munkaügyi bíróság;

- Nem perelhető az Országos Bírósági Hivatal elnöke

Első fokon még Handó Tünde visszaélését állapította meg a bíróság, amiért lényegében magyarázat nélkül dobott vissza álláspályázatokat. A másodfok úgy döntött, be sem lehetett volna perelni a hivatal elnökét.

Nem perelhető az OBH elnöke, nincs perbeli jogképessége, mondta ki szerdán másodfokon a Győri Törvényszék, amely hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet és megszüntette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde és társai ellen Vasvári Csaba által indított pert.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) csoportvezető bírája azért indított munkaügyi pert az OBH elnöke és a Vasvári szerint neki asszisztáló Fővárosi Ítélőtábla elnöke ellen még 2017-ben, mert két alkalommal is hiába pályázott a fővárosi ítélőtábla bírói posztjaira, s végzett az aspiránsok közül első helyen, a pályázatokat lényegében indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánították.

Pontosabban a - HVG által megszerzett - indoklás így szólt, hogy „munkaszervezést, munkaterhelést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését”. Handó maga "cáfolta" ezt, amikor Vasvári pályázataival párhuzamosan is kiírt álláspályázatokat, illetve vidékről rendelt ki bírókat a táblára.

Az első fokon eljáró Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly márciusban kimondta, hogy az OBH elnöke egyértelműen visszaélt jogával, amikor eredménytelenné nyilvánította a két álláspályázatot, ezzel megtagadva a mindkétszer első helyen végzett pályázó, Vasvári Csaba ítélőtáblai kinevezését. A fellebbezés után került az ügy a Győri Törvényszékre, amely kimondta: az OBH-elnök (és az tábla elnöke) nem perelhető.

Mint Bodnár Zoltán, Vasvári ügyvédje az ítélet után lapunknak elmondta: a bíróság egyúttal kimondta azt is, hogy a személyügyi kérdésekben a a bírói út a törvény szerint senkivel szemben nem biztosított, vagyis a bírói jogsegély épp a bírósági személyi ügyekben hiányzik. Az ügyvéd valószínűsítette, hogy a Kúriához fordulnak.

Külön pikantériája az ügynek, hogy még az első fokú ítélet megszületése előtt Vasvári bírót az összbírói értekezlet az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjává választotta, s nagy tapssal fogadta megválasztását. A küldöttek arra számítottak, hogy a Handóval szemben ilyen bátran fellépő bíró az OBT tagjaként is az OBH elnök kritikusa lesz. Mint ismert, a 2018 elején megalakult új OBT egyik első dolga volt Handó kinevezési gyakorlatának vizsgálata. 

Az elmérgesedett viszonyt jól jellemzi, hogy a mostani ítélet után közvetlenül megjelent a bírósági belső rendszeren, az intraneten egy közlemény arról, hogy pert nyert a OBH Vasvárival szemben. Ebben az olvasható: "A mai döntéssel egy hosszú és a sajnálatos sajtóvisszhangja miatt a bíróságok tekintélyének csorbítására alkalmas vita zárult le megnyugtató módon. Magyarország bíráinak kiválasztása törvényesen és szakmai szempontok alapján történik."

Alkotmánybírósághoz fordult az Országos Bírósági Tanács miatt az alapvető jogok biztosaAz OBH elnökének megkeresésére az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult az Országos Bírói Tanács (OBT) működésének törvényességével kapcsolatban - olvasható a bíróságok központi honlapján, a birosag.hu-n. Azt írják, "mint ismert, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendezi, hogy az OBT-nek hány tagja és póttagja van, és azt is, hogy a testületben milyen arányban kell képviseltetniük magukat az egyes bírósági szinteknek. 2018 tavaszán az OBT 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, ezért azóta – az OBH álláspontja szerint – az OBT működése nem törvényes. A bírósági szervezet nyugodt és kiszámítható működéséhez elengedhetetlen az OBT megkérdőjelezhetetlenül jogszerű működése. Mivel az OBH elnöke nem jogosult az Alaptörvény értelmezése érdekében közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordulni, ezért 2018 novemberében az alapvető jogok biztosához fordult ennek érdekében." 

A 17 kilométeres vonalra már 2012-ben is elköltöttek 400 millió forint közpénzt.