2003-ban úgy adódott, hogy Donald Trumpnak pénzre lett szüksége, csakhogy a sikeres üzletember pózában tetszelgő amerikai elnök akkor bő évtizede igazi páriának számított a New York-i bankárkörökben - ugyanis még egy kaszinót is képes volt csődbe vinni, írja 444.hu. Trump végül talált egy bankot, amelyik hajlandó volt hitelezni neki, illetve értékesítette a Trump Hotels & Casino Resorts kötvényeit. Egy év múlva a kötvényeket kibocsátó Trump-vállalkozás, a Hotels & Casino Resorts becsődölt, a Deutsche a kötvényekből bevásárló ügyfelei súlyos veszteségeket szenvedtek. Ennek ellenére az évek során a Deutsche kétmilliárd dollárnál is többet hitelezett annak a Trumpnak, akivel más amerikai bank az állandó csődjei, pénzügyi kavarásai, vagyonának túlbecslése miatt egyáltalán nem volt hajlandó üzletelni.
A finanszírozási viszonyt a New York-i államügyészség mellett a demokrata többségű képviselőház két bizottsága is vizsgálja. kumentációját. Ami a hátteret illeti: a Deutsche igazán a 90-es évek végén kezdett bele az amerikai terjeszkedésbe. Elkezdtek ismert bankárokat szerződtetni befektetési üzletágukhoz, így került hozzájuk Justin Kennedy, aki Anthony Kennedy legfelsőbb bírósági bíró fia, és Mike Offit, az író Sidney Offit fia. Offit feladata a nagy ingatlanfejlesztők megnyerése volt, ő pedig úgy vélte, hogy úgy tűnhet ki a befektetési bankok tömegéből, ha kockázatos ügyfeleket is befogad.
Offit előbb 125 millió dollárt adott neki a 40 Wall Street alatti art deco stílusú felhőkarcolója felújítására, majd nem sokkal ezután újabb 300 millió dollárt egy felhőkarcoló tervére. Trump ezen felül még Atlantic City-i kaszinójára is felvett volna több százmillió dollár hitelt, Offit pedig meg is ígérte, hogy előkeríti a pénzt.
Trump a pénzintézettől kért hitelt a Chicagóba tervezett 92 emeletes felhőkarcolójára. Trump ekkor azt mondta a bankároknak, hogy hárommilliárd dollár a személyes vagyona. A bank, miután átnézte Trump pénzügyeit, arra jutott, hogy ennek csupán a töredéke, mintegy 788 millió dollárja lehet, de ennek ellenére is adtak neki 500 milliót. Hiba volt. A felhőkarcoló ugyan 2008-ra elkészült, de a több száz lakás értékesítése nem haladt, a hitel visszafizetése pedig novemberben esedékessé vált. Trump nagy szerencséjére ekkor kirobbant a pénzügyi világválság, amit Alan Greenspan, az amerikai jegybank akkori elnöke egy nyilatkozatában cunamiként jellemzett. Több se kellett Trump ügyvédeinek, akik erre alapozva természeti katasztrófaként, „force majeure”-ként hivatkozott a pénzügyi válságra, és nemhogy visszafizette volna a hitelt, hanem hárommilliárd dollár kártérítést követelt a banktól.
A hitel felvétele és bebukása között eltelt időben Trump a Deutsche privátbanki szolgáltatásának is ügyfele lett. Privátbankára Rosemary T. Vrbalic lett, a szakma sztárja. Ő a privátbanki szolgáltatásokon felül újabb gigahiteleket is kijárt Trumpnak. Ő volt az is, aki még azt is el tudta intézni, hogy a Deutsche azért adjon kölcsön újabb 48 millió dollárt Trumpnak, hogy a mágnás abból fizesse vissza a chicagói üzletből maradt 40 milliós tartozását. Igen, a Deutsche végső soron arra adott hitelt Trumpnak, hogy Trump abból fizesse vissza tartozását.
A bank és Trump üzletei eddigre annyira összefonódtak, hogy nem volt olyan nagy Trump-projekt, amit ne a Deutsche finanszírozott volna.
Trump választási győzelme után a bank belső vizsgálatokat kezdett, hogy mekkora kitettséget jelent nekik a kapcsolatuk Trumppal. A helyzet odáig fajult, hogy a bankban, ahol korábban Trump mutogatásával reméltek új ügyfeleket nyerni, megtiltották a dolgozóknak, hogy házon kívül bármelyikük egyáltalán említeni merje Trump nevét. A bank vezetői attól tartottak, hogy Trumppal való kapcsolatuk a közvélemény érdeklődését is felkeltheti. És az aggodalom jogos volt. A Times szerint a Deutsche Bank már áprilisban kénytelen lehet átadni Trumppal kapcsolatos belső feljegyzéseit és kommunikációjuk leiratát a kongresszusi vizsgálóknak és a New York-i ügyészeknek. Vrbalic pedig, aki a Timesnak nem volt hajlandó nyilatkozni, az ismerősei szerint arra készül, hogy őt magát is beidézik egy kongresszusi meghallgatásra.
