Az orosz milliárdosok száma jelenleg nyolccal kevesebb, mint egy évvel korábban, viszont 2011 óta először kerültek olyan oroszok a szupergazdagok közé, akiknek a vagyona meghaladja a 20 milliárd dollárt.
Az élen változás történt: Leonyid Mikhelszon, a földgázkitermeléssel és cseppfolyósítással foglalkozó vállalat, a Novatek vezérigazgatója lépett az első helyre. A Gazprom után a Novatek a második legnagyobb orosz földgázipari vállalat. Rendkívül dinamikusan fejlődik, a Jamal-félszigeten több milliárd eurót ruházott be a földgáz kitermelésébe, a cseppfolyósításba és hajózási létesítmények építésébe. Sikeres üzletpolitikáját bizonyította az elmúlt év végén azzal is, hogy együttműködési szerződést kötött a Siemensszel.
Mikhelszon vagyona a tavalyi 18 milliárd dollárról idén 24 milliárdra nőtt. Ezzel a 32. helyet foglalja el a világ leggazdagabbjai között. Az első helyről Vlagyimir Liszint szorította le, aki most az oroszok között a második 21,3 milliárd dollárral, és a világlistán ezzel a 45. A legnagyobb orosz acélgyártó, a Fletcher Group Holdings Limited fő tulajdonosának, a Novolipecki Fémipari Kombinát fejének tavaly még sikerült maga mögé utasítania Mikhelszont.
Vagit Alekperov, a Lukoil elnöke, aki az olaj- és gázvállalat legnagyobb részvényese, 20,7 milliárd dolláros vagyonával a világlista 47. helyén áll. Dinamikusan fejlődő vállalata tavaly az olasz ENI-vel összefogva több évtizedre szóló szerződést kötött mexikói szénhidrogén-lelőhelyek felkutatására és feltárására.
A 20 milliárdnál nagyobb vagyonnal rendelkezők között van még Alekszej Mordasov, az acélgyártásban jeleskedő Szeversztal fő tulajdonosa, aki a gépgyártásban is jelentős pozíciót foglal el.
A többi orosz milliárdos is leginkább a gázban, az olajban, a vegyiparban, az energetikában foglal el kulcspozíciót. Azok közül is, akik az előző évekhez képest hátrébb szorultak a listán, többnek szintén dollármilliárdokkal sikerült növelnie a vagyonát. Például az első tíz utolsó helyére szorult Roman Abramovics sem tekintheti magát vesztesnek: a tavalyi 10,8 milliárd dollárról 12,4 milliárdra nőtt a gazdagsága.
A leggazdagabb oroszok persze így sem kelhetnek versenyre az amerikai csúcstartókkal. Jeff Bezos, az elektronikus könyvekkel kereskedő Amazon tulajdonosa 131 milliárd dollárt tudhat magáénak, amivel több mint ötször akkora a vagyona, mint a leggazdagabb orosz Mikhelszonnak. Bill Gates, a Microsoft alapítója 96,5 milliárddal, Warren Buffet befektető 82,5 milliárddal rendelkezik.
Amikor Vagit Alekperovot, a Lukoil elnökét egy tavalyi interjúban megkérdezték, ki fog örökébe lépni a cég élén, ha eljön majd ennek az ideje, azt mondta: a választ ugyan nem tudja, de abban biztos, hogy szeretne még Putyinnal együtt dolgozni. Mint fogalmazott, "állandó párbeszéd" alakult ki közte és az orosz vezetés között, és ezt teszi lehetővé immár negyedszázada a stabil fejlődést. Ezt a kapcsolatot mindenképpen meg akarja őrizni azután is, hogy visszavonul az üzleti tevékenységtől.
Mondhatta volna ezt bármelyik orosz milliárdos: az elnökkel kialakított jó viszony előfeltétele annak, hogy bármelyik nagyvállalat sikereket tudjon maga mögött. Véget ért az az idő, amikor az oligarchák diktáltak a politikának, vagy legalábbis erősen befolyásolták azt. Számos oligarcha külföldre menekülése és Hodorkovszkij börtönbe zárása, majd kényszerű külföldre települése óta megtanulhatták az oligarchák, hogy vagy beállnak Putyin mögé, vagy elveszíthetik mindazt, amit tehetségükkel vagy kizárólag az elnöknek köszönhetően megszereztek. Készen állnak arra, hogy bármikor a Kreml, a kormányzat rendelkezésére álljanak, amikor annak szüksége van a pénzükre és a képességeikre. Ennek fejében soha nem maradnak el a zsíros állami megrendelések. Vannak, akik még azt is megkérdőjelezik, lehet-e őket továbbra is oligarchának nevezni, hiszen csak szolgálói, és nem alakítói a politikának.
