Nurszultan Nazarbajev egy televíziós beszédében némiképp váratlanul bejelentette, hogy visszavonul az elnöki székből - számol be róla a 444.hu. A 78 esztendős vezető az 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásával függetlenné váló Kazahsztán történetének eddigi egyetlen elnöke, de regnálása még ennél is régebbre nyúlik vissza, hiszen már 1984-ben megválasztották az akkori Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnökévé.
Nazarbajevet a világ egyik utolsó teljhatalmú, sztálini értelemben vett diktátorának tartották. Politikai pályája 22 éves korától, amikor is főállású pártmunkás lett a kommunista állampártban, töretlenül ívelt felfelé: 1979-ben lett a párt titkára, majd, mint írtuk, 1984-től kezdve ilyen-olyan tisztségeket betöltve vezette a 18 milliós közép-ázsiai országot. És bár ez az állam élén eltöltött 35 év tetemes, azért messze van a rekorderektől:
A világ 9. legnagyobb területű országának elnöki pozícióját a hírek szerint ideiglenesen Tokajev parlamenti házelnök veszi át. A következő elnökválasztás 2020-ban lenne, de szakértők szerint nem kizárt ennek előrehozása.
Ezzel kapcsolatban pedig a BBC orosz kiadásának nyilatkozó szakértő, Arkagyij Dubnov hozzátette: "Nazarbajev a biztonsági tanács elnökének ezért létrehozott pozíciójába távozik. Nagyobb hatalma lesz, mint az elnöknek. Olyan lesz, mint a kínai Hszi Csin-ping, a legfelsőbb bíró."
Kazahsztánnal az utóbbi időben Magyarország is egyre szorosabb viszonyt ápolt, Orbán Viktor 2015-ös látogatásáról például emlékezetes módon úgy tudósított a kazah állami hírügynökség, hogy a magyar kormányfő "ellentétben az Európai Unióval, Kazahsztánban otthon érzi magát."
