Kormányzati ígéretek szerint jövő év végére kellene megújulnia 39 várnak és kastélynak, de a rekonstrukció még a helyszínek negyedén is alig kezdődött el, viszont a tervezettnél sokkal drágábban. A kivitelezők között a Mészáros-család mellett kormányközeli vállalkozók tűntek fel.
Kitört ablakok, madzaggal bezárt ajtó, omló vakolat, ám mindezek ellenére a hatalmas park közepén álló, több mint 250 éves somogysárdi Somssich-kastély imponáló látvány. A romos épület tetején új tető díszeleg, jelezve, az illetékesek nem mondtak le teljesen róla, bár, hogy mikor újulhat meg a kastély, és mellette a megannyi istálló és ipari műemlék, jelenleg senki sem tudja: a Somssichok egykori otthona 2015-ben – a Dél-Dunántúlról egyedüli kastélyként – bekerült a Nemzeti Kastély- és Várprogramba, melynek során 33 milliárd forintból 20 kastély és 19 vár felújítását jelentette be a kormány. A somogysárdi épület és környéke a második ütembe került, s a tervek szerint 2016-tól másfél milliárd forintból kezdődött volna meg a rekonstrukció. Aztán egyik pillanatról a másikra a kastély kikerült a programból.
– Azt sem tudtuk, hogyan kerültünk be, s azt sem, miért tettek ki minket – mondta Fentős Zoltán polgármester. – Miután az ingatlan az államé, az ilyen döntések hátteréről nem tájékoztatják a falut. Mindig csak utólag értesülünk mindenről, például a folyamatos tulajdonosváltásokról. Most éppen a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-hez tartozik a kastély, mint gondnokok, velük vagyunk kapcsolatban. A parkot tartjuk rendben, ehhez adnak egy kis pénzt, bár az összeg nem elég a gondozásra, így a büdzséből pótoljuk ki. Mit tehetnék? A falu közepén van a birtok, nem hagyhatjuk, hogy elcsalitosodjon…
A polgármester hozzátette, amikor megtudták, hogy bekerültek a programba, komolyan reménykedni kezdtek, hiszen az adottságaik remekül passzolnak a bakancsos, kerékpáros és lovas turizmushoz. Utóbbi alapja a hajdani rendőrségi lovas bázis – a korábbi, Európa-hírű tenyésztőhely – lehetne: istállók, mindenféle kiszolgáló épületek, de még egy normál méretű ügetőpálya is akad a birtokon.
Hasonlóképpen a turizmus fellendülését várnák a programba eredendően bekerült további majd’ negyven épületnél is, a program évi 60-70 ezres vendégforgalommal számol a felújításuk után. Csak éppen nem tudni, mikor. Az elmúlt több mint három évben ugyan a rekonstrukciós keretet 57,5 milliárdra emelték, és a tavalyi választás alapkő-letételeket is tartottak, valamint elvileg 20 milliárd forint már el is fogyott, még egyetlen kastély vagy vár sem újult meg. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. honlapján ugyan az edelényi és az ozorai kastély, illetve a siroki vár a program sikereként van feltüntetve, ezek mindegyike egy korábbi uniós projekt eredményeként újult meg.
Noha elvileg a rekonstrukcióknak 2020 végéig be kellene fejeződnie, egyelőre mindössze kilenc helyszínen kezdődött el a munka. A kivitelezők ráadásul – a Közbeszerzési Értesítőben található dokumentumok alapján – az eredendően bejelentett, maximálisan másfél milliárdos ár felett vállalták el a felújításokat: Tatán 2,3 milliárdért, Oroszlány-Majkpusztán 2,8 milliárdért, Füzérradványban 2,9 milliárdért, Bajnán 1,7 milliárdért, Dégen 2,7 milliárdért, Nádasdladányban 1,6 milliárdért, Sümegen 1,8 milliárdért, Szabadkígyóson 3 milliárdért. Vagyis a nyolc tender 6,8 milliárddal többe kerül az eredetileg tervezettnél, egyedül a mosonmagyaróvári vár 1,3 milliárdos költsége esik bele az eredeti kategóriába. Cseppet sem mellékesen a pályázatokon nyertes cégek közül többnek nincs műemlék-felújítási tapasztalata, akad köztük sportpályaépítő vagy ingatlanforgalmazó, Oroszlány-Majkpusztán pedig egy olyan társulás nyert, melynek Mészáros Lőrinc gyermekeinek és Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az egykori üzlettársa a tagja. Szabadkígyóson viszont az a Modinvest újíthat fel, mely az ÁSZ-vezér Domokos László békés megyei elnöksége idején több tendert is úgy nyert el az önkormányzattól, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság mindegyik után megbüntette a megyét...
A programba bevett települések többségén viszont a támogatási szerződések aláírásán kívül semmi sem történt, ráadásul a projektek több mint háromnegyedére elvileg már csak a keret alig kétharmada jut. Ha csak az eddig elindult felújítások átlagárával számolunk, minimum tovább 30 milliárddal kell megnövelni a keretet, ami az eredeti büdzsé két és félszerese. Miután az uniós támogatás adott, így a különbséget a kormánynak kell állnia. Vagyis az adófizetőknek.
