Tavaly októbertől március 4-ig országszerte 338 esetben alkalmazott helyszíni figyelmeztetést a rendőrség „életvitelszerű közterületi tartózkodás” szabályainak megsértése miatt – tudta meg lapunk az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Ez pedig azért figyelemre méltó, mer már január elején 298 helyszíni figyelmeztetésnél tartottak, vagyis a jelek szerint a leghidegebb hónapokban csökkent a büntetési kedv – mintha már a rendőrség is belátta volna, nincs értelme azért bírságolni valakit, mert az utcán él. A szigor enyhülésére utal az is: januárig 10 hajléktalant állítottak bíróság elé azért, mert az utcán élt, azóta viszont egyetlen embert sem.
Másféle számok is azt igazolják, hogy a szabálysértési törvény tavaly őszi módosítása, a hajléktalan lét tiltása, büntetése – a kormányzati állítása ellenére – nem "segített" az otthontalanokon.
– Március 11-én országosan 82 százalékos volt az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága. A februári hidegebb napokon 86-88 százalék körüli volt az arány. Ezek nagyjából megegyeznek az előző évek hasonló időszakában felvett adataival. Nem látjuk, hogy a szigorításnak ebben a tekintetben lett volna bármilyen hatása – mondta Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója.
Aknai Zoltán és a Menhely Alapítvány munkatársainak tapasztalatai szerint azok többsége, akik eddig huzamosabb ideig az utcán éltek, most a rejtőzködést választották. Ez újabb problémát idézett elő: nemcsak a járókelők szeme elől tűntek el, a szociális munkások is nehezebben találnak rájuk.
– Sokan viszont még mindig ott vannak az aluljárókban, csak nem telepednek le egy helyre, vagy csak metrózárás után mennek le aludni. Alkalmazkodtak a körülményekhez – mondta Aknai. A budapesti helyzettel kapcsolatban szerettük volna megismerni Tarlós István főpolgármester véleményét is, ám a Főpolgármesteri Hivatal a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeihez (BMSZKI) irányított minket. Breitner Péter, a központ szakmai igazgatóhelyettese lapunkat úgy tájékoztatta: az ő tapasztalataik szerint is elsősorban az időjárási viszonyoknak megfelelően változnak az igénybevételi mutatók éjjeli menedékhelyeiken, az őszi jogszabályváltozásokkal kapcsolatban nem figyelhető meg összefüggés a kihasználtsági adatokban.
– Eddig összesen 10-20 olyan esetet számoltunk össze, amikor a hozzánk bekerülő ügyfelek kifejezetten a közterület életvitelszerű használatának tilalmával összefüggésbe hozható okokból érkeztek hozzánk. Azaz rendőrségi beszállítások során, vagy azért, mert az új szabályokra hivatkozva „elzavarták”, „elküldték” a közterületi helyszínről – fogalmazott Breitner. Hozzátette: Utcai Szolgálatuknak egy esetben van tudomása arról, hogy a rendőri szervek közterületi tartózkodás miatt vették őrizetbe ügyfelüket, aki információik szerint a bírósági tárgyalás után figyelmeztetésben részesült. Egyébként a BMSZKI munkatársai is azt tapasztalják, kevesebb hajléktalan emberrel találkozni közterületen. – A VI. kerületben például csaknem a felére csökkent azok száma, akiket idén télen el tudtak érni. Nem tudunk egzakt választ adni arra a kérdésre, hogy hová lettek. Feltehetően olyan helyekre húzódtak vissza, ahol kevésbé vannak szem előtt, esetleg más - nem BMSZKI által fenntartott - intézményekbe mentek – vélekedett Breitner Péter.
Kerestük a Belügyminisztériumot is azzal kapcsolatban, az ismert adatok, tapasztalatok alapján mennyire tartják eredményesnek a szabálysértési törvény módosítását. Nem tartják magukat illetékesnek az ügyben, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériumához továbbították megkeresésünket, ahonnan cikkünk írásáig nem kaptunk választ.
