Az Alophia metios fogainak felfedezését megelőzően a kutatók egy korábban Ugandában talált, 19 millió éves megkövesedett fog és egy Tanzániában feltárt, 25 millió éves lelet alapján vázolták fel a majmok evolúcióját, amelyből hatmillió évet azonban nem ismertek. A Kenyai Nemzeti Múzeumok munkatársaként dolgozó Benson Kyongo szerint az a terület, amelyen az Alophia metios fogait találták, ma már egy terméketlen vidék, ám évmilliókkal ezelőtt erdőknek, folyóknak és patakoknak adott otthont - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Az Alophia metios fogai jóval kezdetlegesebbek voltak, mint a későbbi majmoké: őrlőfogainak felszíne nem volt redős. A kutatók szerint az Óvilág majmainak sikere nagy részt összefüggött egyedi fogazatukkal. A mai majmok őrlőfogainak redős, hegyes felszíne lehetővé teszi számukra, hogy feldolgozzák mindazt a növényi és állati táplálékot, amelyet Afrika és Ázsiai élőhelyei nyújtanak számukra.
A Stony Brook-i Egyetem professzora, James Rossie szerint a főemlősök evolúciójának egyik megválaszolatlan kérdése, hogy hogyan és mikor alakult ki ez az egyedi fogazat. A kutatók úgy vélik, hogy az Alophia metios primitív fogazata egy kemény héjú gyümölcsökből, magokból és diófélékből álló étrendhez alkalmazkodott, nem pedig levelek elfogyasztásához. Utóbbinak a feldolgozására jóval alkalmasabb volt az a fejlettebb fogazat, amellyel a 19 millió évvel ezelőtt élt ősmajmok rendelkeztek.
A kutatók szerint a majmok fogának evolúciója az után következett be, hogy a falevél bekerült az állatok étrendjébe.