Négy esztendeje, 2015 márciusának elején szinte dominószerűen bedőlt három értékpapír-kereskedőcég: a Quaestor, a Buda-Cash és a Hungária. A brókerbotrány során - egyedi törvények révén - a pórul jártak egy részét, állami segítséggel minimális összeggel kárpótolták ugyan, de azt hogy lesz-e ennek folytatása, s ha igen, akkor mikor, erre ma még nem lehet egyértelmű választ adni. Úgyis mondhatnánk, hogy minden azon múlik, talál-e a felszámoló olyan vagyonelemet, amelyből a befektetők részesülhetnek. Ebből a szempontból talán még a Hungáriánál a legkedvezőbb a helyzet, igaz hogy az ügyfelek igénye itt a legcsekélyebb, "mindössze" ötmilliárd forint. A fellelt vagyon szerencsés esetben az ügyfelek igényeit kielégítheti, viszont a hitelezőkére már valószínűleg nem lesz elég.
A károsultak viszont lassacskán beletörődve veszik tudomásul, hogy a Fővárosi Főügyészség még egy újabb csalás gyanújával egészítette ki a Tarsoly Csaba Quaestor tulajdonos-cégvezető és társai elleni a vádat. Tarsolyék 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-cégcsoport befektetőinek a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített, ezzel mintegy 77 milliárd forintos kárt okoztak harmincezer sértettnek. Most egy 9,2 milliárd forintos sikkasztással bővült a lista. A brókercég tulajdonos-vezérigazgatója ugyanis a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet egyes vezetőivel összejátszva úgy segítette a takarékszövetkezet vagyonának hűtlen kezelését, hogy a pénzkiáramlást fiktív értékpapírügyletekkel leplezte - közölte nemrég Ibolya Tibor fővárosi főügyész. Tarsolyék perének jogi minősítése ezzel nem módosult: az továbbra is bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás.
Ezzel kapcsolatban Szakács László, a szocialisták frakcióvezető-helyettese elmondta, hogy az ügyészség célja, hogy minden, az üggyel összekapcsolható egyéb felelősségről, a megfelelő ellenőrzés hiányáról elterelje a figyelmet, és Tarsoly Csabát valamint közvetlen munkatársait kiáltsák ki bűnösnek. Ugyanakkor Tarsoly Csaba személyi titkára, akit akkor, mint Polt Péter legfőbb ügyész nagyobbik lányának élettársát ismertek, nem ül a vádlottak padján. Mind a mai napig ismeretlen, hogy kik szerepelnek a 333 nevet tartalmazó questoros VIP-listán, és milyen kiemelt bánásmódban részesültek? De ennél is aggasztóbb - tette hozzá az ellenzéki politikus -, hogy továbbra se lehet tudni, mi lett azzal a 195 milliárd forinttal, amellyel a Quaestor-ügyfeleit megkárosították.
A felszámoló nem vette bűnügyi zár alatt alá az ugyancsak Tarsolyhoz köthető DunaCity Budapest Ingatlan Kft. ingatlanát, amely a Csepel-sziget északi végével szemben a Duna ferencvárosi partján fekszik. Ez ma már az állam tulajdona. Eredetileg olimpiai falu céljaira nézték ki. A 100 milliárd forintot érő ingatlan árából - Tarsoly Csaba véleménye szerint - kárpótolni lehetett volna a befektetőket. A Buda-Cashnél sem található kézzel fogható vagyon. A Napi.hu értesülései szerint a felszámoló a Buda-Cash tulajdonából gyakorlatilag csak a céges autókat tudta eladni nem egészen 39,5 millió forintért, ami aprópénzt a 105 milliárdos tartozáshoz képest.
