Hétfő éjjel Ugandába repült Szijjártó Péter - tudta meg a Népszava. A magyar külügyminiszter először utazik a kelet-afrikai államba látogatása összefügg azzal a március 8-án kiadott kormányhatározattal, mely szerint az Orbán-kabinet 2022-ig két részletben összesen 5,1 milliárd forinttal támogatja az Ugandai Köztársaságot, egy nemzetközi fejlesztési program részeként. Információink szerint az összegből
egy víztisztító erőmű építését is támogatják,
biometrikus személyazonosító és regisztrációs rendszert fejlesztenének Ugandának,
kibervédelmi együttműködésben vesznek részt,
Felállítanak egy vízügyi erőforrás-központot.
A magyar technológiában bíznak
Szijjártó utazása – akár csak a kormányzati támogatás bejelentése – váratlan volt, ám előzmény nélkülinek azért egyik esemény sem mondható. A két ország között egy ideje kölcsönös tapogatózás zajlik a déli nyitás jegyében: 2018 júniusában Nagy István agrárminiszter jelentette be, hogy az agráriumról szóló keretmegállapodást kötött ugandai kollégájával, különös tekintettel az akvakultúrára és az öntözési technológiákra. A két állam tavaly novemberben oktatási megállapodást is kötött, Kövér László pedig idén március elsején Ugandában találkozott Rebecca Kagada házelnök asszonnyal is.
Utóbbi megbeszélés árult el a legtöbbet az egyébként nehezen körvonalazható államközi tervekről: Kagada asszony Uganda támogatására, az iparosodás fejlesztésére kérte magyar kollégáját. „Alapvetően ma is mezőgazdasági bázisú ország vagyunk, de ötven év után az iparosodás felé szeretnénk fordulni (…) reméljük, hogy minél több magyar vállalat érkezik hozzánk és fejleszti gazdaságunkat, az együttműködés mindkét ország számára előnyös lenne” - mondta a politikus. Az ugandai házelnök arra is kitért, hogy a szomszédos országokból (Dél-Szudánból, Burundiból, Kongóból) befogadott menekültek rendkívüli módon leterhelik az ország erőforrásait az élelmiszerellátás, a vízkészlet, és a szociális hálózat szempontjából, sőt, tömeges fairtásukkal veszélyeztetik a helyi erdőállományt is. (Tény ugyanakkor az is, hogy szabad munkavállalásuk fellendíti az ország gazdaságát- a szerk.)
Kövér László mélységesen egyetértett a két ország közötti együttműködés erősítésével, szerinte már csak a technikai-gyakorlati részleteket kell megtárgyalni. A tárgyaláson az atv.hu már az is elhangzott, hogy
Kövér a találkozón arról is beszélt, hogy a kooperáció részeként az ugandai biztonsági szolgálatok közös munkát folytathatnának magyar terrrorelhárítás hírszerzésével (sejthetően a TIBEK-kel). Az ugandai biometrikus azonosítórendszer fejlesztése szintén ehhez az együttműködéshez kapcsolódhat.
Ha van vizük, talán nem jönnek
A kormány nem csak Ugandában vág bele víztisztító beruházásokba: Magyar Levente külügyi parlamenti államtitkár március 5-i nyilatkozatából az is tudható, hogy egy nemzetközi megállapodás keretében több, nagyszámú menekültet befogadó országban is hasonló projekteket támogatnak. A külügyminisztérium tavaly decemberben csatlakozott a Német Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség Szanitáció Millióknak (Sanitation for Millions S4M) projektjéhez , és első donorországként 300 millió forintot ajánlottak fel a jelenleg három országban – Jordániában, Pakisztánban és Ugandában futó vízügyi fejlesztésekbe.
Az SM4 alapvető feladata, hogy olyan közel-keleti és afrikai országoknak nyújtsanak segítséget, amelyek sok menekültet fogadnak be. „A program célja, hogy csökkentse az ivóvíz és a szanitációs hozzáféréssel nem rendelkezők arányát, mivel ezek hiánya akadályozza a szegénység felszámolását, amely így komoly, a migrációt kiváltó tényezőként lép fel (sic)” - írta korábban Magyar Demeter Márta kérdésére.
Ha ez nem lenne elég, egy ugandai lap, a Daily Monitor azt is tudni véli, hogy magyar és kínai befektetők óriási, hatszáz hektáron elterülő halfarmokat létesítenének a Katonga folyó területén – amivel százezer tonnáról egymillió tonnára növelnék az ország évi halkitermelését.
Ghánában is belevágtak
Nem ez az egyetlen vízügyi beruházás Afrikában, ami magyar állami támogatással zajlik: a Pureco Kft. és az Unit Nemzetközi Építő Kft. az Eximbank hitelével épít szennyvíztisztítót a ghánai Kumasi városban, ami – ha 2020-ra elkészül – becslések szerint akár százezer helyi lakos igényeit láthatja el. Az mfor.hu úgy tudja, hogy az Eximbank erre a célra 3,1 milliárd forintos hitelt biztosított.
Haveri üzlet lesz?
Nyitva maradt, megválaszolatlan kérdés viszont, hogy a magyar állam más, közvetlenebb módon is profitál-e a beruházásokkal, és hogy mely cégeket bíznak meg a kivitelezéssel. Azt sem megnyugtató tudni, hogy a Uganda - melyet 1986 óta vezet diktatorikus módszerekkel Yoweri Museveni, a leválthatatlan elnök – a Transparency International 2016-os felmérése szerint a világ 25. legkorruptabb országa volt a vizsgált 176 állam közül. Magyarország a Transparency 2017-es felmérése szerint pedig az unió második legkorruptabbb országának számított, közvetlenül Bulgária után, amivel világszinten a középmezőnyben jártunk.
Megkérdeztük a külügyminisztérium sajtóosztályát, hogy évente mennyi profitot hoznak a magyar állam számára az ugandai beruházások, kik építetik magyar oldalról az erőművet, és hogy valójában milyen feladatot vállal Magyarország az ufandai halgazdálkodásban. Ha érkezik válasz, frissítjük cikkünket.
