A világ öt legnagyobb fegyverkereskedője sorrendben az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Németország és Kína, világszerte tőlük vették az értékesített fegyverek háromnegyedét - derült ki a stockholmi székhelyű békekutató intézet (SIPRI) elmúlt öt év adatait vizsgáló felméréséből. Az amerikai hadiipar valósággal szárnyal, az előző ötéves időszakhoz képest 29 százalékkal nőtt, a globális piac 36 százalékát fedi le, és jócskán leelőzi a 17 százalékos csökkenést mutató második oroszokat. A dinamikus fejlődés mögött részben az áll, hogy Washington nem túl válogatós, ha üzletről van szó, a világ 98 különböző országába jutott fegyvereikből. Emberi jogi aggályok ide vagy oda, az eladott amerikai fegyverek több mint fele a Közel-Keleten landolt. Ráadásul mivel Donald Trump amerikai elnök azt követeli a NATO-tagállamoktól, hogy teljesítsék kötelezettségvállalásukat, miszerint a GDP legalább két százalékát költik haderejükre, várhatóan az amerikai hadipar a következő években ebből az irányból is lendületet kap majd.
A világ legnagyobb fegyverimportőre az Egyesült Államok egyik fő szövetségese és vásárolója, Szaúd-Arábia, mely az elmúlt öt évben majdnem megduplázta vásárlásait, és számos még meg nem valósult üzlet is tervben van. Rijád költekezése elsősorban annak köszönhető, hogy 2015 óta vív háborút a húszi lázadók ellen a szomszédos Jemenben, és verseng térségbeli riválisával, Iránnal. A folyamatos konfliktusok és évek óta zajló háborúk az egész Közel-Keleten éreztetik hatásukat, a térségben összességében is 87 százalékkal nőttek a fegyvervásárlások. A SIPRI adatai szerint a szélsőségesen ellen harcoló és regionális ambíciókat dédelgető Egyiptom 206 százalékkal, a folyamatos terrorizmus, a libanoni Hezbollah és az iráni fenyegetés árnyékában létező Izrael 354 százalékkal, a több arab állam által bojkottált külön utas Katar 225 százalékkal, az Iszlám Állam ellen küzdő Irak 139 százalékkal többet szánt fegyverekre. Egyedül a fegyverembargó által sújtott és háború dúlta Szíriában fordított a trend, 87 százalékos csökkenéssel.
A legtöbb fegyver még mindig Ázsia és Óceánia térségébe megy, ahol olyan nagy népességű és óriási gazdasági potenciállal rendelkező államok húzzák az ágazatot, mint India, Ausztrália, Kína, Vietnám és Dél-Korea. India az elmúlt öt éves periódusban ugyan némi csökkenést mutatott, ám a világ második legnépesebb országában több vásárlást is beterveztek, - tengeralattjárókat, légvédelmi rendszereket, harci repülőket - így a következő években ez valószínűleg változni fog. Kína még mindig a világ hatodik legnagyobb fegyverimportőre, ugyanakkor egyre inkább saját gyártására hagyatkozik, és vásárlóból lassanként eladóvá válik. A SIPRI adatai szerint Peking már 53 országnak ad el saját fegyvereket, a legtöbbet Pakisztánnak. Érdekesség, hogy Ausztrália 34 százalékkal több fegyvert vásárolt, így már a negyedik helyre jött fel világviszonylatban.
A kutatásból az is kiderül, hogy miközben a francia (43), német (13) és brit (5,9) - utóbbi ugyancsak főként a Közel-Keletre termel - hadipar is növekszik, az európai vásárlások az orosz fenyegetés ellenére is (egyelőre) 13 százalékkal csökkentek. Dél-Amerikában ugyancsak kevesebbet költöttek fegyverre, csakúgy, mint Afrikában, ahol összességében is elmondható, hogy néhány komolyabban fegyverkező nemzeten kívül (Algéria, Egyiptom, Nigéria) kevesebb jut haderőre.
