Spanyolországban a Ciudadanos (CS) párt megtapasztalhatja: nem elég népszerűvé válni, annak maradni sem könnyű.
Egy évvel ezelőtt Albert Rivera, a politikai erő elnöke lelki szemeivel talán már a miniszterelnöki bársonyszékben látta magát, mivel egy esetleges előrehozott voksoláson pártjára szavaztak volna a legtöbben, a választók mintegy 28 százaléka. Még tavaly év végén akadt is olyan felmérés, amely a spanyol liberális tömörülést látta az élen, de az idén januárban is megközelítette az akkor már az élen álló szocialistákat (PSOE). Azóta azonban a párt megállíthatatlanul száguld lefelé a lejtőn. Az electoPanel kutatása szerint már csak 16,2 százalékot szerezne, több mint tíz százalékkal marad el a szocialisták, s 4,3 százalékkal a Spanyol Néppárt (PP) mögött, ami felettébb aggasztó fejlemény a politikai erő számára az április 28-án esedékes parlamenti választás közeledtével.
A spanyol szocialisták részint annak köszönhették kisebbségi kormányzásukat, hogy a Ciudadanos ellenzékből tolerálta a kabinetet. Miután azonban a költségvetést a párt nem szavazta meg, így Pedro Sánchez kormányfőnek nem maradt más választása, előrehozott voksolást kellett kiírnia. A két tömörülés között annyira ellenségessé vált a viszony, hogy február 19-én a Ciudadanos végrehajtó bizottsága úgy határozott, a tavaszi voksolás után semmiféle együttműködésre sem hajlandó a baloldali párttal, amely „a katalán szeparatistákkal tárgyal”.
Ez a döntés sok vitát gerjesztett a párton belül, mert kimondva-kimondatlanul azt jelenti: a Ciudadanos a jobboldallal kíván szövetkezni – mutatott rá cikkében a Le Monde. Ez azért sem tetszett sokaknak, mert a Ciudadanos olyan centrista pártként határozza meg magát, amely képes együttműködni a PSOE-val éppúgy, mint a néppárttal.
Már nem sokkal a bejelentés előtt akadtak egyértelmű jelei annak, hogy a liberális párt a jobboldalon képzeli el a politikai jövőjét. Januárban ugyanis Andalúziában létrejött a Néppárt és a Ciudadanos közös kormánya, ami pedig különösen kínossá teszi, hogy a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes VOX nevű párt támogatásával.
A VOX szinte egyik pillanatról a másikra jelent meg a politikai térképen, jelenleg már 10-14 százalékon mérik a különböző közvélemény-kutatások abban az országban, ahol a szélsőjobb nem is létezett a demokrácia bevezetése óta. A párt felemelkedését nem feltétlenül a bevándorlásellenes szólamoknak köszönhette, hanem annak, hogy különösen élesen kelt ki a szeparatista tendenciák ellen, s állt ki az ország egységének megőrzése mellett.
Szakértők szerint sok néppárti szavazó vált a VOX támogatójává, míg a Ciudadanos eddigi hívei a PP felé fordultak. Ez az átrendeződés okozza a liberálisok népszerűségének folyamatos csökkenését, s azt, hogy egy év alatt legalább 12 százalékot zuhant a párt népszerűségi mutatója. A Ciudadanos annak köszönhette felemelkedését, hogy a korábbi kormányfő, Mariano Rajoy miatt sokan pártoltak el a PP-től. Távozásával azonban új helyzet állt elő. A Ciudadanos azért döntött a szocialistákkal való teljes szakítás mellett, hogy megakadályozza a szavazótábor további lemorzsolódását.
