Átalakítja Lengyelország politikai térképét, hogy az uniópárti „Európai Koalíció”, ha csekély, alig több mint egy százalékos előnnyel is, de a közvélemény-kutatások élén áll, megelőzve a hatalomban lévő Jog és Igazságosságot (PiS) az európai parlamenti választás közeledtével – jelentette az Euractiv lengyel kiadása.
Az egykor kormányzó Polgári Platform (PO) több más tömörüléssel lépett szövetségre, így az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó Lengyel Néppárttal (PSL), a liberális Nowoczesnával, a szociáldemokrata Demokratikus Baloldali Szövetséggel (SLD), valamint a zöldekkel. Guy Verhofstadt volt belga kormányfő, a környezetvédők frakcióvezetője a Twitteren kifejtette, ennek a frakciónak komoly esélye van arra, hogy legyőzze a populistákat és ismét naggyá tegye Lengyelországot. Ráadásul a felmérés szerint az újonnan alapított, szintén Európa-párti, de a szövetséghez nem csatlakozott Wiosna (Tavasz) nevű formációra a voksok 10,6 százaléka juthat.
Velük szemben a Jaroslaw Kaczynski által fémjelzett kormánypártra, a Jog és Igazságosságra (PiS) 36,3 százalék voksolna, a populista Kukiz ’15 nevű formáció pedig 7,3 százalékon áll.
Lengyelországban tehát kedvező hatásai voltak az ellenzék összefogásának, ráadásul az Európa-párti erők még utánpótlással is rendelkeznek. Persze korai még ítéletet mondani. Az ország szuper választási év elé néz, hiszen a májusi EP-voksolás után ősszel parlamenti választást rendeznek, 2020-ban pedig az államfő-választás következik.
Az uniópárti koalíció ereje abban áll, hogy több fiatal arc bukkan fel benne, így az ifjabb generáció számára is vonzó lehet. A szövetség egyik nagy reménységének tartják a PSL vezetőjét, a 37 esztendős Vladyslav Kosiniak-Kamyszt, aki a rendszerváltás idején mindössze nyolc esztendős volt. Pártja, amennyiben egyedül indulna, az öt százalékos parlamenti küszöböt sem tudná átlépni, ám az új szövetségbe tömörülve ő maga kulcsszerepet játszat egy következő kabinetben. Egyesek a későbbi miniszterelnököt látják benne. A PSL feladata a katolikus hagyományok képviselete, a vidéki lakosság megszólítása. Kosiniak-Kamysz ifjú kora ellenére már rendelkezik kormányzati tapasztalattal: 2011-2015 között Donald Tusk, majd Ewa Kopacz kabinetjében munka- és szociális ügyi miniszterként szolgált. Politikusi dinasztia sarja. Apja szintén a PSL politikusa, az 1989-es fordulat után hazája egészségügyi minisztere lett. A PSL egyébként a mérleg nyelvét képviselő párt, az utolsó szűk három évtizedben a jobb- és a baloldallal is részt vett már közös kormányban. Most azonban nem is lehetett más választása a PSL-nek, mint csatlakozás az ellenzéki szövetséghez, miután Kaczynski ellenségnek kiáltotta ki a PSL-t.
Kosiniak-Kamyszon kívül azonban más, a lengyel politikai újhullámhoz tartozó politikusok is feltűnnek. Közéjük tartozik az 1975-ben született Barbara Nowacka, az Egyesült Baloldal vezetője. Informatikát tanult, s egy számítógépes technikával foglalkozó lengyel-japán akadémia ügyvezetője, amelyet 1994-ben apja alapított. Az informatika szeretete mellett azonban családját a baloldalhoz való elköteleződés hatja át. Édesanyja a 2000-es évek közepén hazája szociálisügyi minisztereként szolgált – emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. 2010-ben azonban ő is annak a kormányzati repülőgépnek a fedélzetén tartózkodott, amely Szmolenszkben zuhant le, fedélzetén sok politikussal, köztük Lech Kaczynski akkori elnökkel. Barbara Nowacka többször elmondta, azért is választotta a politikusi pályát, hogy anyja emlékét őrizze.
A baloldal azonban nem éppen erős Lengyelországban, a szociáldemokraták 2015-ben kiestek a parlamentből. A lengyel választási rendszer amúgy sem kedvez a kisebb pártoknak, ha egy politikai erő önállóan indul, öt százalékot kell szereznie, egy pártszövetségnek pedig nyolcat. A jelenlegi varsói szejmben egyetlen párt sem képviseli a baloldalt. Nowackát kiváló szónoknak tartják, több ízben szólalt fel az ellenzéki tüntetéseken. Sokat foglalkozik a nők jogainak témakörével, illetve azzal, hogy szét kell választani az államot és az egyházat. Három éve alapította a Lengyel Kezdeményezés nevű politikai szervezetet. Az ő pártja sem kerülhetne egyedül be a parlamentbe, egyedüli esélye, hogy csatlakozott az Európa-párti szövetséghez. Szerinte az EP-választási kampányban eldől, milyen sors vár Lengyelországra Európában.
Az ellenzéki szövetség szerint az együttműködésben résztvevő pártok a biztosítékai annak, hogy Varsó visszanyerje korábbi európai tekintélyét. Azt ígérik, csökkentik a Lengyelország és a Nyugat-Európa közötti ma is tetemes különbséget a bérek, az agrártámogatások, vagy éppen a légszennyezettség tekintetében. Most a legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy közös választási listát állítsanak össze az EP választásra.
Az Európai Koalíció létrejöttét Gregorz Schetyna, a Polgári Szövetség vezetője személyes sikerének tartják. Nem tartják karizmatikus politikusnak, de jó szervező. Számítások szerint, ha szövetsége 35 százalék körüli eredményt érne el, akkor könnyen befoghatja a PiS-t. Ez pedig igen jó előjel lenne az őszi parlamenti választás közeledtével.
