Azonban a kormányzat az szeretné, ha az uniós kapcsolataink aránya csökkenne, egyidejűleg ismét napirendre került az eddig nem túl sikeres keleti nyitás. A sikertelenséget a KSH legfrissebb adatai is alátámasztják. Eszerint az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmünkben tavaly a kivitel volumene 7,5 százalékkal csökkent, a behozatalé viszont 13 százalékkal emelkedett. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 374 millió euróval romlott, és 324 millió eurós passzívumot mutatott.
A kormány azonban mégis mereven ragaszkodik a keleti nyitáshoz. Új elem, hogy a kínai, japán vagy a brazil relációban történő próbálkozások mellett kiemelt szerep jutna a Szerbiába, Montenegróba és Észak-Macedóniába exportáló kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv). Joó István bejelentette, hogy dolgoznak egy ebben a régióban megvalósuló, befektetést segítő rendszeren is. A nemzeti exportstratégiában ez a régió kiemelt szerepet kap, mint ahogy az is, hogy elsősorban az egészséggazdaság, az élelmiszergazdaság, az építésgazdaság, a kreatív ipar, illetve a digitalizáció termékeit, illetve szolgáltatásait ajánlják a kkv-k számára kivitelre.
A megbukott külföldön működő magyar kereskedőházak után a partnerirodákra bíznák az egy-egy országban (országrégióban) a piackeresést. Kínában már van öt ilyen iroda, a rossz emlékű moszkvai utódjára jelentkezőt keresnek, a működő török pedig Görögországra és Ciprusra is kiterjesztette működési területét.
Egyébként Orbán Viktor utasításának engedelmeskedve a jövőben évente a GDP 0,33 százalékát kitevő támogatásban részesítenénk a fejlődő országokat. A magyar kormány ettől - egyébként naiv módon - azt várja, hogy a migráció csökkenni fog. Arról azonban a fórumon nem esett szó, hogy a külkereskedelemben a cserearány tavaly 0,5 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz viszonyítva 3,1, a dollárral szemben 7,2 százalékkal gyengült.
