Az országosnál szigorúbb Balaton menti beépíthetőségi szabályokat hangsúlyozta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter Vadai Ágnes DK-s képviselő ama írásbeli kérdése kapcsán, miszerint a keszthelyi önkormányzat segíti növelni a Tiborcz István miniszterelnöki vőhöz, illetve a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinchez köthető helyi szállodák beépíthetőségét. Az ellenzéki képviselő beszámolója szerint az új Balaton-törvény rendelkezései nyomán a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balaton Szálló, illetve a Tiborcz Istvánhoz sorolt Hullám Szálló beépíthetősége 30 százalékról 50 százalékra nő. A keszthelyi képviselőtestület nemrég egyet is értett a beépíthetőség növelésével, egyszersmind kiemelt területté nyilvánítva e partszakaszt. Vadai Ágnes viszont attól tart, hogy a beépítés tönkreteszi a látképet.
Gulyás Gergely hosszas általános turizmuspolitikai fejtegetések után arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a Balaton mentén a beépíthetőség felső határa 30 százalék zöldterület-kialakítás mellett 50 százalék, addig az ország fennmaradó része 10 százaléknyi zöldterület mellett 80 százalékban beépíthető. Hozzáfűzi azt is, hogy az új, a vízpartot külön is védő szabály hatálybalépése után az önkormányzatok nem növelhetik a beépíthetőséget.
Kitérő választ adott a szocialista Mesterházy Attila négy, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios botrányos közvilágítási ügyeit firtató kérdésére Cseresnyés Péter, a megszólított Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára. Az ellenzéki képviselő arról tudakozódott, kik és mikor tárgyaltak az Elios-beruházás támogatásáról Brüsszelben, illetve döntöttek úgy, hogy eme, 43,7 millió eurós (közel 14 milliárd forintos) , eredetileg uniósnak szánt támogatást – a kifizetés brüsszeli elutasítása után - a hazai költségvetés állja, és még hány hazai beruházás jár hasonló cipőben. Az államtitkár egyenválasza szerint a projektek megvalósultak, a rendőrség megállapította, hogy nem történt bűncselekmény - írja. (Valóban: a magyar rendőrség azután sem talált semmi kivetnivalót a beruházásokban, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal a kormányfői vő exérdekeltségének vitatott minőségű, közpénzből állt lámpacseréi kapcsán erős túlárazottság jeleit vélte felfedezni, illetve a kiírások előkészítése során is súlyos összeférhetetlenségi aggályok és korrupciós jelek merültek fel. Brüsszel a magyar döntéshozók által korábban megítélt támogatás tényleges kifizetését is emiatt utasította el.)
Az uniós keret fejlesztésekben hasznosul Magyarországon, egyetlen fillér forrást sem vesztettünk – hangsúlyozza Cseresnyés Péter. A Bizottság minden országban mindig vitatja a projektek egy részét. A „magyar gazdaság teljesítménye lehetővé tette, hogy a kormány mintegy 10 százalékkal megfejelje az uniós finanszírozást, így az elszámolásból esetleg kikerülők mellett is száz százalékon zár” a forrás felhasználása. Egyéb fejlesztéseket nem érint a kérdés, forrást nem kell máshonnan elvonni - írja Cseresnyés Péter. (Kérdés: ha nem kell máshonnan forrást elvonni, akkor a kormány milyen forrásból „fejelte meg” az uniós finanszírozást.) Magyarország a szabályok szerint jár el, a keretet teljes egészében lehívta, további számlákat nem tudnánk megtéríttetni Brüsszellel – fogalmaz korábbi közlésükhöz hasonlóan az ITM-államtitkár.
A válasz felütése szerint amúgy "a közvilágítás-fejlesztési projektet eddig is kampányeszközként használta a bevándorláspárti ellenzék a saját politikai céljai eléréséhez, most sincs ez másként”.
Ugyanakkor magyarázata nem értelmezhető másként, mint hogy az uniós támogatások léte, valamint „a magyar gazdaság teljesítőképessége” nyomán Orbán Viktor kormánya a veje excégét - némi kacskaringós magyarázatok után - közel 14 milliárd forint közpénzzel tömi ki.
