Sokakat meglepett a humánminiszter és az egészségügyi szakállamtitkára minapi bejelentése, amely szerint a tizenhárom várólistacsoport felében egy hónapnál rövidebb a várakozási idő. Miközben ők azt állították, hogy a legkevesebb átlagos várakozási idő – nyolc nap – a gerincsérv-műtéteknél volt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján régiónként más, de többségénél ennél hosszabb 9-51 napos átlagos várakozási idők szerepeltek. S miközben van olyan régió, ahol a nyilvános adatközlés szerint például a csípőprotézisre 570 napot is várni kell, addig az egészségügyi kormányzat „csak” 88 napról beszél. Azaz nagyságrendileg más adatokról tájékoztatja a finanszírozó honlapján a betegeket, mint amikre az egészségpolitikusok a sikerpropagandájukat építik.
Megtudtuk: a háttérben már dolgoznak egy ideje az ordító ellentmondás feloldásán. Az egészségbiztosító több mint egy éve finomítja a várólista regisztrációs rendszerét. Ennek eredményeként a nem nyilvános felületen már nem csak azt lehet látni, hogy egy-egy orvos, illetve intézet műtéti kapacitása szerint mikorra sorolható be legkorábbra az adott beteg, hanem azt is, ha valaki ennél későbbi időpontot ad a páciensének. Ez pedig eddig sokszor elfordult. Sőt egyes magyarázatok szerint ezért nyúltak olyan hosszúra a nyilvánosan meghirdetett várakozási idők, amelyeket aztán sokszor a gyakorlatban a hálapénz kurtított. A fájdalomtól szenvedők, az olykor éves előjegyzéstől megriadva, ugyanis megpróbálja „okosban” javítani a helyzetüket.
Áprilisban a finanszírozó élesíti az új várólista regisztráló-elszámoló rendszerét. Ettől kezdve az az orvos, aki a legkorábbi szabad hely helyett későbbre adna időpontot a betegének, hibajelzést kap és a rendszer nem is engedi majd beírni az esetet. Ha pedig egy pácienst az eredeti időpontnál előbbre vesznek a műtőben, annak ellátását a biztosító nem fizeti ki mindaddig amíg tisztázódik, mi okból történt ez a változás. A szakmailag indokolt esetben – például ha romlott a beteg állapota – nem lesz szankció. Viszont ha nincs megfelelő indok az előre sorolásra, akkor a biztosító nem fizet, és esetenként körülbelül 40 ezer forintra bünteti a szolgáltatót. Hasonló eljárásra számíthatnak azok is, akik a bejegyzett időpontban sem végzik el az adott betegnél a beavatkozást.
Ilyenre ma is látszik példa a NEAK honlapján. Például a gerincműtétnél jelenleg is látható mínusz egy napos maximális várakozási idő. Ezt egy, a rendszert jól ismerő szakember a Népszavának azzal magyarázata, hogy az említett esetekben a pácienseket meg kellett volna műteni de az valamiért elmaradt. A jövőben az ilyesmi sem maradhat „büntetlenül.” A szolgáltatónak 48-72 órája marad majd arra, hogy ezekben az esetekben megindokolja, miért marad el a műtét. A gyakorlatban – különösen a gerincbetegeknél, a csípőízületre váróknál – előfordul, hogy nincsenek műthető állapotban az operációra kijelölt napon. Olykor a beteg gondolja meg magát, és már nem kéri a beavatkozást, vagy esetleg időközben máshol már meg is operálták.
Az egészségügyi kormányzat 2012 óta próbálja csökkenteni a várólisták hosszát. Előbb azzal, hogy kiszűrték azokat a betegeket, akik több intézménybe is bejelentkeztek. Később plusz finanszírozást adtak azoknak kórházaknak, ahol gyorsabban ellátták a beteget. Mindennek hatására a 2012-ben még 70 ezres listát 2016-ra a felére tudták csökkenteni. Az elmúlt két évben milliárdokat költöttek a várólista hosszának rövidítésére. Idén hatmilliárd forint van erre a célra.
